Vitéz Jánossal és Hunyadi Mátyással indul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történetét bemutató sorozat.
A sorozatot április 24-én indította útjára az MTA bicentenáriumi ünnepségsorozatának központi honlapja, az mta200.hu azzal a céllal, hogy átfogó képet adjon az Akadémia elmúlt két évszázadáról és a tudománytörténet fontos mozzanatairól a kora újkortól napjainkig – közölte az MTA pénteken az MTI-vel.
Az MTA történetét feldolgozó cikksorozat a 15. századtól egészen napjainkig tekinti át a hazai tudományos élet fejlődését. Az érdeklődők megismerhetik az Akadémia alapításához vezető legfontosabb előzményeket, az MTA első kétszáz évének meghatározó eseményeit.
Az egyes részekben feltűnnek a nagy tudományos egyéniségek, és eszmetörténeti, valamint művészettörténeti érdekességekről is olvashatnak az érdeklődők a honlapon.
A sorozat nyitócikkében arra a kérdésre válaszolt Szilágyi Emőke Rita, az MTA-BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport vezetője (BTK ITI) és Móré Tünde, a kutatócsoport posztdoktor kutatója (BTK ITI), hogy hogyan alakultak át szűk körű, kötetlenül működő csoportok intézményekké a 15. századtól, és milyen szerepük volt abban, hogy a tudományos művekben a latint sok helyen felváltotta az anyanyelv.
Többek között arról is olvashatnak az érdeklődők, hogy a legkorábbi magyarországi tudós társaság a főpap és kancellár Vitéz János (Zrednai János) körül jött létre.
Mint írják, mai tudásunk szerint Vitéz még budai éveiben (1439-1444) kezdett tudós férfiak gyűrűjében baráti összejöveteleket tartani, amelyeken elsősorban irodalmi művek értelmezésével, kéziratok tudós javításával, majd idővel csillagászati kérdések megvitatásával foglalatoskodtak.
Vitéz később áttette székhelyét Nagyváradra (1444-1465), majd érseki kinevezése után Esztergomba (1465-1472), ahol a tagok között volt unokaöccse, Janus Pannonius, a költő-filozófus Galeotto Marzio, Johannes Regiomontanus csillagász és az uralkodó, Mátyás.
