Megkezdődtek az építési munkálatok a BME tetején. A fejlesztésnek köszönhetően a kutatól infravörös tartományban működő kvantumkulcsszétosztó műholdakkal tudnak majd kommunikálni.
Egy új magyar kutatás szerint a kutyák agya úgy tagolja szavakra a folyamatos beszédet, mint az emberé. Ez arra utal, hogy a beszéd rendszeres hallgatása megváltoztathatja az agy működését, még egy embertől evolúciósan távoli fajban is.
Több Nobel-díjas tudós érkezik Budapestre a szeptember 24–25-én megrendezésre kerülő, a Molecular Frontiers 20. jubileumát ünneplő szimpóziumra. A program az élet eredetétől az antibiotikum-rezisztenciáig sokféle tudományos kérdést érint.
Vizes élőhelyek, tájhasználat és természetvédelem a klímaváltozás korában témakört járja körbe a Tihanyban megrendezésre kerülő természetvédelmi esemény.
A Pécsi Tudományegyetem idén is csatlakozott a Kutatók Éjszakájához, és szeptember 25-én látványos, interaktív programokkal várja az érdeklődőket. A rendezvény 13 helyszínen, több mint 250 ingyenes programmal mutatja be a kutatói életpályát és a tudomány sokszínűségét.
Újra erőteljesen aktív az indonéziai Anak Krakatau. Vajon a tűzhányó mostani tevékenysége hasonlít az 1883-as és 2018-as eseményekhez?
Az emberi agy már születéskor érzékeny a ritmus periodikus szerkezetére, a zene ütemének felnőttekre jellemző rugalmas követése azonban hosszú fejlődés eredménye. Háden Gábor, a HUN-REN TK kutatója több mint húsz év kutatási eredményeit összegezte.
A látványos természetfilm a biológiai invázió folyamatát követi végig, a néző pedig betekintést kaphatnak a kutatók munkájába is.
A Floridából tegnap útjára indított űrteleszkóp feladata, hogy segítsen a világűr eddig rejtett naprendszereinek bolygóit megtalálni és felderíteni.
Rekordszámú volt az idei jelentkezés a Pécsi Tudományegyetem 2026 szeptemberében induló képzéseire, a felvételi eljárás is kimagasló eredményt hozott.
A legújabb kutatás szerint Magyarország az elmúlt 50 évben annyit melegedett, hogy az ország területének felén Spanyolország középső részének klímája tapasztalható.
Magyar, japán és ománi kutatók müonokkal vizsgálták először a Föld kérge és köpenye közötti átmeneti zónát. A méréshez magyar fejlesztésű detektort használtak Ománban.
