A súlyos tüdőgyulladást okozó koronavírus-járvány elleni küzdelem rendkívüli nehézségeket jelent a járvány kiindulópontjának számító, közép-kínai Vuhanban működő kórházaknak és dolgozóiknak – derül ki a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes oldalán csütörtökön megjelent cikkből.
Han Ting, a Peking Hszieho Kórház Vuhanba delegált orvosa a hupeji tartományi kormányzat szerdai sajtótájékoztatón számolt be a küzdelem frontvonalában dolgozó orvosok és ápolók munkakörülményeiről. A védőruházatban dolgozó szakemberek a műszak alatt sem inni, sem enni nem tudnak – mondta, hozzátéve: mivel a mosdóba sem mehetnek el, ezért pelenkát vesznek fel, de tisztálkodni is csak a műszak lejárta után tudnak. A kritikus állapotban lévő betegek ellátását végző ápolók 4-6 órás műszakokban dolgoznak, míg az orvosok 6-8 óránként váltják egymást az intenzív osztályokon.
Ma Hszin, a sanghaji Huasan Kórház igazgatóhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta: a védőruházat rendkívül kényelmetlen, a szájmaszk pedig kisebesíti az orvosok és nővérek orrnyergét.
Az ország többi részéről Vuhanba szállított korszerű berendezések kulcsfontosságúak a vírus elleni küzdelemben – jelentette ki az orvos. Miután egyelőre nincs ellenszere a vírusnak, a kezelésben a lélegeztetőgépek és ECMO-készülékek (a tüdő támogatására vagy pótlására szolgáló berendezés) töltik be a legfontosabb szerepet.
Csou Csün, a pekingi Kínai-japán Barátság Kórház párttitkára elmondta: csapata mintegy 15 millió jüan (671 millió forint) értékű berendezést vitt Vuhanba.
Miközben azonban a vuhani kórházakban egyre nagyobb energiát és forrásokat fordítanak a koronavírusos betegekre, a más betegségben szenvedőkre egyre kevesebb figyelem jut. A SCMP beszámolója szerint a Vuhanban sürgős ellátásra szoruló rákbetegek, illetve egyéb egészségügyi problémákkal, például asztmával vagy epilepsziával küzdő páciensek ezrei várakoznak hiába. Közülük sokan elkeseredésükben a kínai Twitterként is ismert Weibo mikroblogon osztják meg panaszaikat.
Jao Co-lin, a sanghaji Kelet-Kína Tanárképző Egyetem egészségügyre szakosodott szociológiaprofesszora a lapnak elmondta: „Kína a nagy kórházak felépítésére helyezte a hangsúlyt a klinikahálózat fejlesztése helyett, emiatt a koronavírus-járványhoz hasonló vészhelyzet esetén csak ezek a nagy kórházak vethetők be a járvány kezelésére, a páciensek számának hirtelen megugrása pedig gyorsan felemészti az összes forrást”.
Vuhanban ugyan két ideiglenes kórházat építettek fel kevesebb mint két hét alatt, és további épületeket alakítottak át egészségügyi központokká a fertőzött betegek elkülönítésére, a koronavírusos esetek száma egyre növekszik. Szerda éjfélig ráadásul eddig soha nem látott hirtelen növekedésről számoltak be a hatóságok az egy nappal korábbi adathoz képest. Ez annak tudható be, hogy csütörtöktől az adatokat az új nemzeti protokollal összhangban összesítik, vagyis a klinikai diagnózis – képalkotás, tünetek és epidemiológiai háttér – alapján fertőzöttnek nyilvánított páciensek számát is hozzáadják azokéhoz, akiknek esetében a teszt már egyértelműen kimutatta a vírus jelenlétét. Eszerint Vuhanban csaknem 33 ezer fertőzöttről és 1036 halálos áldozatról adtak számot szerda éjfélig.
Csütörtökön a kínai hadsereg újabb 2600 katonaorvost és ápolót küldött Vuhanba, ahol velük együtt immár a négyezret is meghaladja a 11 milliós városban szolgálatot teljesítő egészségügyi kontingens létszáma – jelentette a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna.
MTI
A nyitókép illusztráció.
