11 középiskolás csapat mérte össze tudását a kultúra napi vetélkedőn a Művészetek Háza kávézójában.
A Himnusz 200 éves születésnapján irodalmi tudásukról adtak számot a diákok. Teljesítményüket szakmai zsűri értékelte, tagjai: Borkuti László közművelődési és turisztikai tanácsnok, Halászné Rőthy Anita, a Művészetek Háza vezetője és Fedor Vilmos kultúráért felelős polgármesteri megbízott.
Az öt fős csoportok az első teszt kitöltésére 20 percet kaptak; itt Kölcsey Ferenccel és a Himnusszal kapcsolatos, valamint a magyar kultúra egészét átfogó kérdésekre kellett válaszolniuk.
Ezt követően Fedor Vilmos előadást tartott Miskolc kulturális életének jeles szereplőiről, eseményeiről. A második körben a diákok ebben a témában kaptak kérdéssort, majd a program harmadik részében játékos Activity formájában kellett tudásukról és ügyességükről számot adniuk.
A verseny végén minden résztvevő oklevelet és ajándékkönyvet kapott, a legjobban szereplő három csoport pedig a Művészetek Háza előadásaira nyert jegyeket. A győztes a Földes Ferenc Gimnázium Kék néven indult csapata lett, második helyen végzett a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Diákotthon Dzselb nevű csapata, harmadik helyezést ért el a Földes Ferenc Gimnázium Arany csapata.
Fedor Vilmos szakértője és kutatója Miskolc helytörténetének, több könyve is megjelent a témában. A Művészetek Házában tartott előadásában a tanulók rengeteg olyan információt hallottak, amit érdemes, vagy inkább illik tudni Miskolcról.
Ismerkedés a várossal
Szó esett a magyar kultúra jeles alakjairól, akiknek a város köztéri szobrot állított. József Attila Óda című versének születéséről, valamint az 1934-es Meseautó c. film lillafüredi forgatásáról. Országos és világhírű miskolciakról (Jenbach Béla, Pressburger Imre, Herman Ottó, Munkácsy Mihály, Ferenczi Sándor, Lavotta János, Hubay Jenő, Mark Knopfler, Zsitkovszky Béla, Reményi Ede, Selmeczi György), Miskolc irodalmi életének formálóiról (Kaffka Margit, Szabó Lőrinc, Dayka Gábor, Egressy Béni, Gárdonyi Géza, Egressy Gábor, Fecske Csaba, Serfőző Simon, Lengyel Menyhért, Sassy Csaba, Csorba Piroska).
A tanulók információkat hallhattak a miskolci képzőművészet alakulásáról (Feledy Gyula, Kondor Béla, Mazsaroff Miklós, Szalay Lajos, Grafikai Biennálék, 100 éves Miskolci Művésztelep), Miskolc fesztiváljairól (Borsodi Fonó, Kaláka, Bartók Plusz, Kocsonyafesztivál, CineFest), továbbá az ország első filmfesztiváljáról, amit 1939-ben itt rendeztek meg. Szó volt Miskolchoz kötődő művészekről (Demjén Ferenc, Bródy János, Lukács Sándor, Nagy Attila, Kiss Mari, Mihályi Győző, Balikó Tamás, Vida Péter, Makranczi Zalán, Kamarás Máté, Pál Dénes, Vágó Zsuzsi, Veréb Tamás), a dinasztia alapító Latabár Endre színidirektorról, itteni együttesekről, zenekarokról, kulturális csoportokról, és természetesen az idén 200 éves Miskolci Nemzeti Színházról. Az előadásból kiderült: miért bír különös jelentőséggel mind a mai napig, hogy Magyarország első kőszínháza Miskolcon nyílt meg?
Fedor Vilmos kultúráért felelős polgármesteri megbízottat arra kértük: összegezze a mai versennyel kapcsolatos benyomásait.
– Amit nagyon támogatok, és szeretek csinálni az, hogy megmutatni a gyerekeknek ezt a várost – felelte Fedor Vilmos. – Van egy olyan játék, aminek az a neve: Városjárás. Én az 1980-as években kezdtem el, aztán kimaradt jónéhány év, utána újrakezdtük több mint 10 éve, ahol tematikusan minden évben bemutatunk valamilyen értéket.
Lényege, hogy járni kell a várost, meg kell találni azt a csodát és rá kell csodálkozni.
– Sok dolgot akkor lehet eredményesen átadni, ha a diákok szembesülnek vele, ha láthatóvá válik számukra. Nem egy könyv lapján vagy fényképen találkoznak vele, hanem elérhető számukra. Amikor beszélünk valamiről, például első kőszínház, vagy Szemere Bertalan is remek példa, hiszen róla kapásból tudni kell: van egy Szemere-szobor, egy Szemere-kert Miskolcon, itt van a sírja, itt indult el a politikai pályája, miniszterelnöke volt 1849-ben az országnak. Én a miskolci identitás erősítését abban látom, ha ilyen típusú rendezvényeket csinálunk, mint a mai is.
Mit ad ez a diákoknak?
– Itt többféle feladat volt, kimozdultak az iskolából, hallottak olyasmiket, ami nem része az iskolai oktatásnak. Sajnos az iskolai oktatásban nem szerepel a helyismeret, ami óriási baj. Valahogyan meg kellene oldani, hogy legyen ilyen, készüljön egy olyan tankönyv, ami tartalmazza ezeket az alapismereteket. Volt a két világháború között az egyik miskolci középiskolának egy ilyen tárgyú szakkönyve, hogy helyismeret, és fantasztikus, mert abban minden szerepel, ami fontos Miskolcról, amit tudni érdemes.
A másik, amit fontosnak tartok, és erről az előadásomban is beszéltem, hogy próbáljuk elhelyezni térben és időben azt, amiről beszélünk.
– Például a görögkeleti ortodox templomban lévő ikonosztázról, amikor beszélek, mindig hozzáteszem: a francia forradalom idején született az ikonosztáz. Hogy el tudják helyezni európai összefüggésben is. Az 1823-as miskolci színházépítés miért fontos és mit jelent ez Európának? Azt gondolom, minden miskolci büszke lehet arra, hogy sok időben Miskolc a kultúra élharcosa volt. Gondoljunk csak arra, hogy itt született az Óda (József Attila verse), itt épült az első színház, az első filmfesztivál itt volt 1939-ben, a Könyvnap innen indult, és ezt nem tudják a mai gyerekek Tehát valami olyan oktatás kell, ami büszkévé teszi őket, hogy: „Igen, én miskolci vagyok, mert mi ezeket adtuk az országnak”. Az előbbi előadásomban azért mentem végig tematikusan, mert elfelejtünk nagy neveket, pedig sok mindenki innen indult el. Pressburger Imre az első magyar Oscar-díj jelölt miskolci, megtaláltuk itt a szülőházát. A Dire Straits énekes-gitárosáról, Mark Knopflerről kiderült, hogy az apja miskolci iskolában tanult, megvan a bizonyítványa is. Fontos, hogy ezek az információk eljussanak a diákokhoz, ezért tartom a mait egy nagyon hasznos kezdeményezésnek.
Még több csoport jött volna a mai versenyre, de határidőn túl adták le a jelentkezésüket.
– Ha megújult formában, megújult feladatokkal csináljuk ezt a vetélkedőt, akkor még többen jelentkeznek a diákok közül, és ennek én nagyon örülök. Az a jó, ha még több iskolába eljut. Lesz ennek folytatása, abban biztos vagyok. A Művészetek Háza remek helyszín; ha nagyon sokan jönnek, akkor tudjuk a nagyteremben tartani a versenyt. A nézőtéren sokan elférnek. A tudásátadás, felmérés mellett lehet arra használni egy ilyen rendezvényt, mint a mostani, hogy találkozzanak a diákok, az iskolák egymással” – zárta szavait Fedor Vilmos.
A Magyar Kultúra Napját Magyarországon 1989 óta ünnepeljük annak emlékére, hogy – a szerzői kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Csekén a Himnuszt.
Nyitókép: Activity közben a versenyzők
(Fotók: Vona Ildikó/PannonHírnök)
