Magyarországon a folyamatos rádiósugárzás 99 évvel ezelőtt, 1925. december 1-én indult el. A műfaj népszerűsége azóta is töretlen, hiszen a hazánkban működő rádióadók hozzávetőleg 7 millió embert érnek el hetente.
December elseje a magyar rádiózás napja, mivel 1925-ben ezen a napon kezdődött el a rendszeres rádióadás. Az első kísérleti adásokat azonban már 1923-ben megkezdte a Magyar Királyi Posta, így valójában már százegy éve létezik magyar rádiózás. A rendszeres rádiós műsorsugárzás Budapesten vette kezdetét.
Az első bejelentkezéskor avatóünnepséget és hangversenyt közvetítettek a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióból, majd 1928-tól csaknem 90 éven át sugározta adásait a Bródy Sándor utca 5-7. alól a Magyar Rádió.
Induláskor a rádióadás állami monopólium volt, melynek technikai hátterét a Magyar Királyi Posta biztosította, a műsorokat a Telefonhírmondó készítette. Az adásidő ekkor heti 50 órát tett ki. A műsort a csepeli szikratávíró állomás Telefunken gyártmányú 2 kW teljesítményű adója sugározta, és annak hallgatásához vevő alkalmatosságra, azaz rádiókészülékre volt szükség.
Jogi alapon a rendszeres rádióadás megindulását az 1925. november 10-i rendelet szabályozta. 1949-ben a Budapest1-et Kossuth Rádiónak, a Budapest2-t Petőfi Rádiónak nevezték el, az államosítást követően pedig létrejött a Magyar Rádióhivatal 1950-ben.
A Magyar Rádiótól a kereskedelmi rádiózásig
1957-től az MRTV (Magyar Rádió és Televízió Vállalat) részeként, majd 1974-től Magyar Rádió néven már önálló szervezetként működött. 2015-ben Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesült a Magyar Televízióval, a Duna Televízióval és a Magyar Távirati Irodával.
Adásait ma már a földfelszíni rádiókészülék mellett műholdon és interneten keresztül is lehet hallgatni a nap 24 órájában.
Jelenleg a Kossuth Rádió a hírek és a közélet csatornája, míg a Petőfi Rádió könnyűzenét és szórakoztató háttérműsorokat közvetít. A Bartók Rádió komolyzenét és irodalmi műveket sugároz, de csak 1987 óta hívják így, korábban 3. műsor volt a neve.
Az első országos kereskedelmi adó, a Danubius Rádió 1986. július 1. és 2009. november 18. között működött. Kezdetben németül, majd 1989-től kizárólag magyar nyelven sugárzott műsort a hallgatóknak. 2009. októberben elvesztette az 1997-ben elnyert analóg földisugárzású frekvenciacsomagot, ezért a tulajdonosok a megszüntetés mellett döntöttek.
A szabadság hullámhosszán
Nem maradhat ki a felsorolásból a Szabad Európa Rádió sem – annak ellenére, hogy székhelye New Yorkban volt –, egy történelmi korszak aktív résztvevőjeként tekintünk rá. Megalakulását a második világháborút követő nemzetközi politikai viszonyok indokolták. A Szovjetunió kiterjesztette hatalmát Kelet-Közép-Európára és ráerőltette saját társadalmi rendszerét, ezért sokan menekültek Nyugatra, leginkább az Amerikai Egyesült Államokba.
A Szabad Európa Rádió az amerikai kormány támogatásával jött létre, adásait pedig a kommunista országokban igyekeztek elektronikusan zavarni, vételi lehetőségeit korlátozni.
Műsoraiban 42 éven át, 1993. október 31-i megszüntetéséig közvetítette a magyar hallgatók számára az emigrációban élők véleményét. 27 év szünet után aztán 2020-ban újraindult, de már nem rádióként, hanem online multimédiás szolgáltatást (hírek, cikkek, audio podcastok és videós tartalmakat) nyújtó portálként üzemel Szabad Európa néven.
Nyitókép: Régi rádiókészülékek (Fotó/forrás: hirado.hu)
