A koronavírus-járvány a készpénzkeresletre kétirányú, egymással ellentétes hatást gyakorol: a készpénzkereslet jelentősen nőtt, különösen a világjárvány hazai megjelenésének első hulláma alatt, miközben a tranzakciós készpénzhasználat, azaz a készpénzes fizetések nagy mértékben csökkentek – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI érdeklődésére pénteken.
Mint írták, ez a jelenség Magyarországon nem egyedi, szinte minden fejlett gazdasággal rendelkező országra jellemző volt tavaly, és elsősorban a lakosságnak a bizonytalan helyzet miatti tartalékolási reakcióját tükrözi.
Kiemelik: tavaly március 12-től, a járvány első hulláma miatt a kormány által elrendelt veszélyhelyzettel összefüggésben, 8 munkanapon keresztül a jegybankból kiugró mértékű készpénzkiáramlást mértek. Ez elérte a 250 milliárd forintot, és a korábbi trendek alapján 5-7 hónap normál növekményének felelt meg.
A pandémiás helyzet által keltett kezdeti intenzív időszakot jelentős korrekció követte, melynek során április és május folyamán szignifikánsan visszaesett a kereslet, majd a nyári hónapokban a készpénzforgalmat leíró mutatók többségükben elérték vagy megközelítették korábban jellemző értékeiket, végül az év utolsó harmadában a Covid-19 járvány újabb hulláma további visszaesést okozott a készpénz iránti keresletben, különösen december hónapban.
A leírt keresleti hullámzás eredőjeként 2020-ban a forgalomban levő készpénzállomány 9,7 százalékkal nőtt, értéke 2020 végére már a 7200 milliárd forintot is meghaladta. A 2021-es év elején a készpénz iránti kereslet továbbra is élénk maradt, így az MNB várakozása szerint a készpénzállomány bővülése 2021-ben is tovább folytatódik, bár a növekedés üteme mérséklődik.
Ugyanakkor a készpénzes fizetések darabszáma jelentősen csökkent 2020 folyamán, köszönhetően a személyes vásárlás és fogyasztás járványügyi korlátozások miatti visszaszorulásának, valamint az elektronikus fizetések népszerűbbé válásának – írta az MNB. Tavaly 18 százalékkal kevesebb tranzakciót rögzítettek az online pénztárgépeken, mint 2019-ben. Ez a visszaesés különösen a készpénzes vásárlások esetén volt drasztikus: azok darabszáma 23 százalékkal, értéke pedig 14 százalékkal csökkent 2020-ban. Ezzel szemben a kártyás fizetések darabszáma csak 3 százalékkal esett vissza, értéke pedig 11 százalékkal nőtt 2019-hez képest.
Az MNB hangsúlyozza: az elektronikus fizetések népszerűségének kiemelkedő növekedése ellenére Magyarországon továbbra is a készpénz maradt a legnépszerűbb fizetőeszköz, a teljes 2020-as év folyamán a vásárlások volumenének 77 százaléka készpénzben, míg 23 százaléka elektronikusan zajlott, értékben pedig a tranzakciók 59 százalékát tették ki a készpénzes fizetések.
A jegybank megállapítása szerint a készpénz iránti intenzív keresletet tehát elsősorban nem a tranzakciós célú felhasználás generálja a járványhelyzet alatt, sokkal inkább a lakosságnak a bizonytalan helyzet miatt kialakult tartalékolási reakciója tükröződik benne.
Nemzetközi tapasztalatok, valamint releváns kutatások is megerősítik: a gazdasági-társadalmi válsághelyzetek esetén a lakosság jellemzően a szokásosnál nagyobb mennyiségű készpénz felhalmozásába kezd, a készpénzre egyfajta vészhelyzeti tartalékként tekint. Ez a jelenség az eurózóna államaiban, az USA-ban, Izraelben, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kanadában, valamint régiónk saját fizetőeszközzel rendelkező államaiban (Csehország, Lengyelország) egyaránt tapasztalható 2020 óta – összegezte az MNB.
Kövessen minket: Facebook
