Az 1863-ban felavatott épület állapota 2013-ra annyira leromlott, hogy életveszélyessé nyilvánították és bezárásra került. Felújítása több szakaszban történik; az első ütem várhatóan októberre készül el, erre háromszázmillió forint támogatást adott a kormány.
Közbeszerzési pályázatot írtak ki a rekonstrukciós munkákra, amit a Középület és Lakásépítő Zrt. nyert meg. Ez a cég tatarozta korábban a tetemvári Deszkatemplomot, valamint a Búza téri görög-katolikus székesegyházat. A rendelkezésre álló összegből elvégezik a szükséges felméréseket, finanszírozzák az engedélyezési-kivitelezési terveket, a statikai megerősítést, a gépészeti és elektromos vezetékek elhelyezését, valamint a tetőszerkezet felújítását.
Kívülről már felállványozták, a benne lévő bútokat pedig elbontották, lefóliázták. A festőrestaurátor előzőleg feltárásokat végzett és megállapította, hogy egy-két falat elegendő csupán javítani, a többinél azonban sok helyen már kilátszik a tégla; ezeket a kilenckupolás mennyezettel együtt teljesen újra kell építeni. Az 1863-ban átadott zsinagóga Ludwig Förster tervei alapján készült, és a II. világháború után önkéntes munkával állították helyre. Azóta nem történt jelentősebb felújítás, viszont többféle funkciót ellátó létesítménynek számított: otthont adott a hitéletnek, rendezvényeket, koncerteket tartottak benne, és holokauszt emlékhelyként is szolgált.
Miskolcnak valamikor 2 zsinagógája volt. A város közgyűlési jegyzőkönyvei 1795-ben említik, hogy a zsidó közösség felépítette az egyiket a Palóczy (régen Kádas) utcán, ami később lebontásra került. A Kazinczy (korábban Vereshíd) utcai zsinagóga építésére 1857-ben utalnak az első adatok. 1861. április 15-én történt az ünnepélyes alapkő-elhelyezés. Miután az építkezésnek nem volt semmilyen akadálya, így időben elkészült, és 1863. szeptember 3-án felavatták.
A zsinagóga kívülről és főhomlokzatában „bazilikás” megjelenésű, belül fő- és mellékhajókkal rendelkezik, ami csarnok jellegű térhatást eredményez. Tervezőjére jellemző az öntöttvas szerkezetek gyakori használata, ebből az anyagból készültek a rácsok, korlátok, csillárok. A templomteret három hajóra osztó tartóoszlopok hosszirányban is három szakaszból állnak, azonban a több mint másfél évszázad alatt minden elérett.
A templom díszítő motívuma, a Dávid-csillag fel van festve az épület falára, megjelenik a fa berendezéseken, vasmunkákon. Az előcsarnokból lépcső vezet a karzatra, ahol a nők foglaltak helyet, de két igen fontos pontja a térnek a Tóra-fülke (a tekercseket itt őrzik) és a Tóra-olvasó emelvény. Mivel a bécsi és a pesti (Dohány utcai) zsinagóga tervezője készítette a miskolci terveit is, így a Kazinczy utcában található épület a másik kettőhöz hasonló stílusban készült.
Súlyos károkat szenvedett tetőszerkezete a II. világháború idején, utána pedig a gyakori beázások hatására romlott le annyira az épület állapota, hogy be kellett zárni. A most kezdődött felújítás első üteme - tervek szerint – október elejére készül el, a második szakaszban pedig a zsinagógából kiemelt bútorok restaurálását végzik majd a szakemberek.
Nyitókép: A miskolci zsinagóga belseje felújítás közben (Fotó: MTI)
