Pannonhírnök
Keresés
Close this search box.

Megtartották a Kocsis Zoltánnal tervezett hangversenyt a Miskolci Szimfonikusok

Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző és karmester 2016 tavaszán francia-orosz programot állított össze, ám a tervezett eseményből végül emlékhangverseny lett.

Kovács János Kossuth-, Liszt, és Prima Primissima-díjjal kitüntetett karnagy elvállalta annak dirigálását oly módon, hogy a teljes műsort változatlanul hagyta s mindannyian így tisztelgünk Kocsis Zoltán emléke előtt.

 

Kocsis Zoltán zongoraművész-karmester (Fotó: Fehér Gábor)

 

Claude Debussy Jeux (Játékok) című tánckölteménye viszonylag ritkán hallható a hangversenytermekben, részint talán technikai nehézségei miatt. A Párizsban tartózkodó Orosz Balett számára, V. Nyizsinszkij koreográfiájához, az 1913-as bemutatóhoz komponálta Debussy a Játékokat.

Szergej Prokofjev korai merész kísérlete a I. zongoraverseny, amelynek zenéje bár még hagyományos értelemben tonális (Desz-Dúr alaphangnem), nyerseségében, szikrázó karaktereiben mégis „kapukat döngető”, ifjonti alkotás. Miskolcon Oravecz György előadásában hallhattuk a zongoraszólamot. Brilliáns futamok, nagy és biztos technika jellemezte játékát, a közönség pedig annyira ünnepelte, hogy ráadást is kellett játszania: Liszt XIX. Magyar rapszódiáját.

Az Egy faun délutánja (pontos címén: Előjáték egy faun délutánjához) volt Debussy első nagyzenekari alkotása, amely rögvest ismertté tette a nevét a hangversenytermekben.

Debussy művészetét sokban a nála fiatalabb Maurice Ravel folytatta. Ő elsőként egy hatrészes zongoraszvitet vetett papírra Couperin sírja címmel, benne az alábbi tételekkel: Prélude, Fugue, Forlane, Rigaudon, Menuet és Toccata. A XVIII.századi muzsika szellemében írta meg a stilizált sorozat félig archaizáló nyelvezetű – mégis hamisítatlanul – raveli muzsikáját, s közben saját elesett bajtársaira, a világháború áldozataira is emlékezett az egyes tételek ajánlásával. Négyet zenekarra is meghangszerelt közülük, mellőzve a fúgát és a toccatát.

 

”Csak a toccata lehet igazán méltó befejezése ennek”

 

Kocsis Zoltán szerint azért írta át zenekarra a Ravel által kihagyott részeket, mert önmagában csonkának érezte a négytételes szerzői verziót.

MEGOSZTÁS
Facebook
Twitter
LinkedIn
További cikkek