A Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra sem javasolja a magyarországi biztosítóknak az idén osztalék- és részvényvisszavásárlási kifizetések, illetve a változó javadalmazások teljesítését, miután a vírushelyzetből fakadó gazdasági kockázatok továbbra is fennállnak.
A jegybank keddi közleménye szerint felügyeleti körlevélben jelezték a magyarországi biztosítóknak, hogy a járványhelyzet változatlan hosszú távú gazdasági kockázatai miatt, hasonlóan az idén áprilisban kiadott vezetői körlevélben foglaltakhoz, továbbra is óvatosságot várnak el az osztalékfizetés és a javadalmazási politikájuk kapcsán.
Új körlevelében az MNB javasolja, hogy a biztosítók halasszák el 2021-re az erre az évre esetlegesen tervezett osztalék-, részvény-visszavásárlási-, illetve nagy összegű változó javadalmazási kifizetéseik teljesítését. Ezekre a kifizetésekre jövőre is csak abban az esetben kerüljön sor, ha az adott biztosító tőkefeltöltöttsége a kifizetés után is eléri vagy meghaladja a nemzetközi és hazai tőkemegfelelés szokásos átlagát. Ezek az értékek az elmúlt években a 205-243 százalékos sávban mozogtak – hangsúlyozta a jegybank.
A közleményben hozzátették, hogy ez biztosítja továbbra is a biztosítók és a teljes szektor stabil pénzügyi helyzetét és növeli annak sokkellenálló képességét.
Az MNB emlékeztetett, hogy a biztosítói kifizetések korlátozása uniós szinten is megfogalmazódott tavasszal. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) április 2-án publikált hasonló elvárásaiban azt is jelezte, hogy a jelenlegi megkötések csak akkor vizsgálhatók majd felül, ha a koronavírus-járvány pénzügyi és gazdasági hatásai egyértelművé válnak.
Az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) kiadott ajánlása a járvány okozta rendszerszintű pénzügyi válság kialakulásának kockázata miatt javasolta, hogy az érintett hatóságok legalább 2021. január 1-jéig kérjék fel a felügyeleti hatáskörükbe tartozó pénzügyi intézményeket, hogy tartózkodjanak az osztalékfizetéstől, a törzsrészvények visszavásárlásától, valamint a változó javadalmazás jelentős kockázatot vállaló személynek történő fizetésére irányuló kötelezettség létrehozásától. Ezek hatására ugyanis csökken a szavatolótőke mennyisége vagy minősége uniós csoportszinten, illetve egyéni szinten – áll az MNB közleményében.
