A Pannon-tenger Múzeum interaktív programmal várta a fiatalokat, akik a megye több településéről érkeztek.
MÚZEUMI KARÁCSONY címmel szervezett eseményt a miskolci Herman Ottó Múzeum a Pannon-tenger nevet viselő kiállítóépületébe, ahová Izsófalváról, Göncről, Alsózsolcáról és Miskolcról – a megyei Gyermekvédelmi Központ lakás- és gyermekotthonaiból – több mint negyvenen jöttek.
Utazás térben és időben
A gyerekek izgalmas és játékos foglalkozás keretében, múzeumpedagógus segítségével visszamehettek többmillió évet az időben. Kalandozhattak őserdei ösvényeken, megismerhették a dinoszauruszok életét, az ásványkiállításon pedig megcsodálhatták a Kárpát-medencében található ásványokat.
Mindent a szemnek és a kéznek
Sokan most jártak itt először, ezért is jelentett számukra különleges élményt, hogy minden kiállított tárgyat – ami nincs vitrin mögé zárva – kézbe lehetett venni, és megnézni közelebbről. Köszönhetően a modern technikának a diákok hallhatták különféle ősállatok hangjait, az őstenger csobogását, de végig követhettek egy vulkánkitörést is, a tűzhányó által kibocsátott morajlással együtt.
A Pannon-tengertől a mocsári ciprusokig
Kivételes lelettel indult a túra: a 2007-ben Bükkábrányban talált mocsárciprus-erdő épen maradt fái közül néhány megtekinthető a múzeumban. A lignitbányából előkerült fák azért érdekesek, mert eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak. Világszenzációnak számít a bükkábrányi lelet, hiszen szerves anyagként maradt meg a 300-400 éves korukban elpusztult 15 fa törzse. Alsó részük a megtaláláskor 5-6 méter magas, 2-3 méter átmérőjű volt.
Érdeklődéssel hallgatták a fiatalok a múzeumpedagógust, aki arról mesélt, hogy sok millió éve a Kárpát-medence területét tenger borította. A miocén kor elején (20-24 millió évvel ezelőtt) a mai Európa és Afrika közé ékelődő Tethys-tenger északi ága a mai Svájctól a Kárpát-medencén keresztül az Aral-tóig húzódott. A miocén során a Kárpát-medencében lévő tengerágakból alakult ki a Pannon-tenger, majd a beömlő folyóvizeknek köszönhetően fokozatosan elveszítette a sótartalmát, így lett belőle Pannon-tó. Ennek partvidéke a felső miocénben (6-12 millió éve) a mai Északi-középhegység lábánál húzódott, vagyis Bükkábrány térsége is partvidéki terület volt. Mivel a tó fokozatosan feltöltődött, alacsony vízszintje fölé izzó tűzhányók magasodtak, mocsaras partvidékét óriási mocsárciprus-erdők borították.
A térségben ekkor szubtrópusi éghajlat uralkodott, a növényvilágot pedig zömmel a fenyőfélék képviselték. Ezek közül is a mocsárciprusfélék voltak uralkodók. A miocén végén a mai Északi-középhegység lábánál lévő part menti mocsárciprus-erdők pusztulása és lebomlása révén alakultak ki a ma ismert lignittelepek. A 2007-ben, a bükkábrányi lignitbányában talált leletegyüttes néhány darabja Miskolcra, a 2013-ban megnyílt Pannon-tenger Múzeumba került.
Az Őserdei ösvényeken című tárlat interaktív formában teszi elérhetővé az ősfák, a Pannon-tenger, illetve Pannon-tó korát.
Világító ásványok
A „Kárpátok ásványai” állandó kiállítás több mint ezer példányon keresztül, földrajzi elrendezésben ismerteti a hegység ásványvilágát.
A miskolci Herman Ottó Múzeum Ásványtára 1980-ban jött létre, elsősorban a magyarországi lelőhelyek ásványainak begyűjtése, tudományos feldolgozása és bemutatása céljából. Az utóbbi évtizedben kaptak nagy hangsúlyt a gyűjtemény fejlesztésében a Kárpátok határon túli területeiről származó ásványok is.
A Kárpátok Dévénytől az Al-Dunáig terjedő, mintegy 1500 km hosszúságú hegységvonulata rendkívül érdekes térség, hiszen a világon fellelhető mintegy 4700 ásványfajból csaknem 1300 megtalálható a területén. Sok – nemzetközi tekintetben is – kiemelkedő értékű darab látható a miskolci kiállításon, és maradandó élményt nyújtanak a vitrinekben elhelyezett világító ásványok is.
Dinók földjén
2019-ben nyílt meg a MezoZOOikum, ami a dinoszauruszok korába kalauzolja el a látogatókat. A dinók mindennapjain túl más kortárs élőlényeket, valamint az őket körülvevő, életüket meghatározó világot is megismerhetik az érdeklődők.
Élményt szerezni
A MÚZEUMI KARÁCSONY elnevezésű, három tárlatot magába foglaló program élményszerzés céllal létre és a Rotary Club Miskolci Angyalok támogatták, akik a kiállítások megtekintése után egy kis büfével is kedveskedtek a fiataloknak.
A Herman Ottó Múzeum szeretné sok helyre elvinni lelet- és tudásanyagát. A KULTÚRKOFFER nevet viselő programsorozat folyamán házhoz megy a múzeum. Kihelyezett előadásokat, foglalkozásokat tartanak majd különféle intézményekben, gyerekek és felnőttek számára.
(Fotók: Vona Ildikó/ PannonHírnök)
Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!
