Nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus kínszenvedéséről és kereszthaláláról. Ez a nap Magyarországon 2017 óta munkaszüneti nap.
Ilyenkor nem mutatnak be szentmisét a templomokban, nem harangoznak, nem égnek a gyertyák és az orgona sem szólal meg. A nap folyamán elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai), és keresztútjárást is tartanak.
A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb ünnepe. Rómában nagypénteken hagyományosan a pápa viszi a hátán a keresztet.
Mikor van nagypéntek?
A húsvét időpontjának meghatározásában nehézséget okoz, hogy sem Jézus születésének, sem szenvedéstörténetének pontos dátumát nem ismerjük. Egyezés az evangéliumok között, hogy a keresztre feszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt Kr. u. 26 és 36 között. Ebben az időszakban csak 27-ben, 30-ban, 33-ban és 36-ban esett péntekre.
Még tart a húsvétot megelőző böjti időszak, nem szabad húst enni. Nagypénteken a hagyományos ételek a tojás és a hal. Nagyszombaton este fejeződik be a szigorú böjt, ekkor rendszerint sonka, tojás, friss zöldségekkel kerül az asztalra. Húsvétvasárnap sokfelé sült bárány a menü, húsvéthétfőn pedig a locsolkodókat sonkával, piros tojással, aprósüteménnyel és – mértékkel ugyan, de – szeszesitallal szokás kínálni.
Nagypénteki varázs – Wagner Parsifal című operájából meghallgatható, klikk ide!
Borítókép: ILLUSZTRÁCIÓ: Keresztek napnyugtakor (Forrás: Pixabay)
