Vasarely Don’t Go Home címmel nagyszabású kiállítás nyílik csütörtökön a Neo Kortárs Művészeti Térben Victor Vasarely születésének 120. évfordulója alkalmából.
A szeptember 19-ig látogatható tárlat a hatvanas-hetvenes évek hazai kísérletező művészetének nézőpontjából vizsgálja az op-art világhírű mestere, Victor Vasarely hatástörténetét. A kiállítás kapcsolódik a Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) rendezett Vasarely-tárlatokhoz is – hangsúlyozta a szerdai megnyitón Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora és az MNG főigazgató-helyettese.
Petrányi Zsolt elmondta: az 1960-as években az űrkutatás, a számítógép-technika fejlődése, a televízión keresztül terjedő populáris kultúra, valamint a vietnámi háború és a gyarmati felszabadítás kérdései egyaránt erősen hatottak a művészeti gondolkodásra keleten és nyugaton.
Az új filozófiai irányzatok a képzőművészet világában is megjelentek, Vasarely alkotásaiban és a hazai neoavantgárd művészetben egyaránt – tette hozzá.
A tárlat célja, hogy az op-artot és a kinetikus művészetet szélesebb összefüggésben mutassa be. A több mint hatvan művet felvonultató kiállítás három fő fogalom – a konstrukció, a rácsszerkezet és az illúzió – köré szerveződik.
Az illúzió szekció a látást megtévesztő alkotásokat állítja középpontba, bemutatva, hogy Vasarely és a hazai progresszív művészek eltérő célokkal alkalmazták az optikai érzékcsalódás eszközeit. Itt látható egyebek mellett Pauer Gyula Pszeudo-programja, valamint Gulyás János azonos című, 1970-ben készült filmje.
A konstrukció című egység azokat a műveket mutatja be, amelyekben a képi elemek a kompozíció építőegységeiként jelennek meg. Ebben a részben szerepel Maurer Dóra Kalah című kísérleti filmje is, amely Vidovszky László zeneszerző közreműködésével készült.
A rácsszerkezet szekció Vasarely egyik legjellemzőbb formai megoldására, a négyzethálós szerkesztésre épül, párhuzamba állítva azt a hazai neoavantgárd fotósorozatokkal. A kiállításon bemutatják Gyarmathy Tihamér üveglemezre festett és nagyított munkáit, valamint Ventilla István Kaleidoszkóp című kísérleti filmjét is.
A kurátor felidézte: 1969-ben a Műcsarnok nagyszabású kiállításon mutatta be Vasarely művészetét, amelyet a korszak fiatal avantgárd alkotói kritikával fogadtak. A mostani tárlat címe erre az eseményre utal: a megnyitón Major János egy Vasarely go home! feliratú táblával járta végig a tömeget.
Petrányi Zsolt hangsúlyozta: a Vasarely Don’t Go Home cím arra utal, hogy a szervezők szeretnék árnyalni a művész hazai megítélését, miközben külföldön a legjelentősebb múzeumok tisztelegnek életműve előtt.
Pierre Vasarely, a művész hagyatékának gondozója a megnyitón elmondta:
nagyapja 1930-ban érkezett Párizsba, de egész életében úgy tekintett munkásságára, mint amely a budapesti Műhely iskola szellemiségéből táplálkozik, és mindig büszke volt magyar származására.
Hozzátette: idén nemcsak Vasarely születésének évfordulóját ünneplik, hanem a pécsi Vasarely Múzeum megnyitásának, valamint az Aix en Provence-ban működő alapítvány megalakulásának 50. évfordulóját is.
Borítókép: Érdeklődő A tárgyak más(od)ik élete – Új szerzemények című kiállításon az óbudai Vasarely Múzeumban 2022. január 14-én. MTI/Soós Lajos
