A várakozásoknak megfelelően nem módosította alapkamatát a Bank of England monetáris tanácsa. A szeptemberi kamatdöntő ülésről szóló csütörtöki bejelentés szerint így változatlanul 0,75 százalék a brit jegybank irányadó kamata.
A monetáris testület egyhangúlag szavazott a jelenlegi alapkamat fenntartására, és szintén egyhangú döntéssel változatlanul hagyta a gazdaságösztönző célú eszközvásárlási programok keretét is.
A Bank of England 2016 augusztusában, az akkor végrehajtott kamatcsökkentéssel együtt 435 milliárd fontra (164 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású – vagyis jó minőségű, alacsony hozamú – vállalati kötvényekre.
A szeptemberi kamatdöntéshez fűzött csütörtöki elemzésében a monetáris tanács kiemelte, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) bizonytalanságai továbbra is terhelik az üzleti beruházásokat, bár a recesszió elkerülhetőnek tűnik.
A testület felidézte, hogy az idei második negyedévben a brit hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékkal csökkent az első három hónaphoz mérve.
A Bank of England monetáris tanácsa a csütörtöki közlemény szerint azonban a harmadik negyedévben 0,2 százalékos negyedéves növekedéssel számol a brit gazdaságban.
Ha a harmadik negyedévben is negatív lenne a GDP-növekedés, az azt jelentené, hogy a brit gazdaság technikai recesszióba került. A konszenzusos meghatározás alapján ugyanis ha két egymást követő negyedévben csökken a hazai össztermék, az adott gazdaság recesszióban van.
Egyes elemzőműhelyek azonban nem zárják ki a recessziót a brit gazdaságban, különösen rendezetlen, megállapodás nélküli Brexit esetére.
A brit kormány számára költségvetési és makrogazdasági előrejelzéseket készítő, de független elemzőintézetként működő szervezet, az Office for Budget Responsibility (OBR) 300 oldalas legutóbbi helyzetértékelésében felvázolt egy költségvetési stresszhelyzeti forgatókönyvet is a brit EU-tagság megállapodás és átmeneti időszak nélküli megszűnésének reálgazdasági hatásairól.
A tanulmány szerint rendezetlen Brexit esetén a brit gazdaság már az idei negyedik negyedévtől egy évig tartó recesszióba kerülne, és a recesszió teljes időtartamában a hazai össztermék 2,1 százalékkal csökkenne reálértéken.
Az OBR stresszhelyzeti forgatókönyve szerint megállapodás és átmeneti időszak nélküli kilépés esetén az üzleti szektor beruházásainak értéke az idén 2,1 százalékkal, 2020-ban már 8 százalékkal zuhanna éves összevetésben.
A címlapfotó illusztráció.