Vona Ildikó/ PannonHírnök: Kétszer ment le az Árva című film – tegnap és ma -, de nem ugyanazt látta közönség. Mi volt a különbség a kettő között?
Nemes Jeles László: Az egyik digitális vetítés volt, a másik vetítés pedig filmtekercsről, 35 milliméteres nyersanyagról történt.
Ez ritkán szokott így párban előfordulni…
Nekem fontos, hogy a lehető legjobbat juttassam el a nézőkhöz, és ehhez a legjobb eszköz a filmszalag. Ez olyan, mint elmenni egy múzeumba és ott megnézni egy képet, vagy megnézni az interneten annak digitális változatát. A kettőnek nem ugyanaz a hatása.
Mit tudott hozzáadni a digitális változat?
Semmit. A nagyipari dinamika a digitális felé vezet, de egyre inkább rájönnek az emberek, hogy a mozi nem kollektív tévénézést jelent, hanem egy különleges közösségi élményt.
A filmes technológiának van egy olyan mélysége, egy olyan képben lévő kontrasztja, gazdagsága, amivel a digitális nem rendelkezik.
A közönségtalálkozón is elmondtam, hogy a filmtekercses vetítés alatt a néző jobban tud kapcsolódni a filmhez, inkább kapnak teret a saját érzései és gondolatai.
Mekkora munka volt ez a film?
Több mint ötven napig forgattuk…
És az utómunkákkal együtt?
Egy év legalább, de ha a forgatás előkészületeit is nézzük, akkor ez több évet jelent.
Hogyan fogadta a közönség?
Miskolc előtt a Velencei és a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon is bemutattuk a filmet, mindenhol nagyon jól fogadta a közönség.
Értették a külföldiek, hogy 1956, egy bukott forradalom után játszódik a történet?
Persze. Ez egy családi dráma, egyfajta Hamlet-történet újra elmesélve, ezt értik.Tökéletesen tudnak kapcsolódni.
A nagyjátékfilmjeid mind valamilyen történelmi közegben játszódnak. Honnan ered ez a történelem iránti rajongás?
Az én életemet is meghatározta a történelem. Nem egy buborékban születtem, hanem az előző generációk traumáin keresztül próbálom megélni a történelmet és megérteni önmagamat.
Mondtad a közönségtalálkozón, hogy családi történet alapján született ez a film. Mi az alapja?
A főszereplő egy kisfiú, aki 1945-ben születik, és azzal a tudattal nő fel, hogy az apját megölték a háborúban. Menekülő anyját egy vidéki hentes fogadja be, de a bújtatásnak megkéri az árát… Ez a film története, apám története.
Oscar-jelölésre küldik az Árvát, Magyarországot te fogod képviselni. Mit éreztél, amikor megtudtad a hírt?
Büszke és boldog voltam nagyon, hogy egy ilyen történet, amiben benne van a 20. század összes fájdalma, képviselheti Magyarországot.
Ez már a második jelölés…
A harmadik! A Saul fia után a Napszállta is megkapta Magyarország jelölését, és most az Árva is. A Saul fia Oscar-t nyert, most drukkolhatunk, hogy az Árva meddig jut el.
Mekkora felelősség, hogy te képviseled az országot?
Minden film nagy felelősség.
Gondolom nem félsz a felelősségtől, mert különben nem csinálnád…
Úgy tekintem ezt a felelősséget, mint a társadalom, a közösség érdekében teljesítendő küldetést.
Mikortól lehet látni az Árvát a magyar mozikban?
Október 23-tól lesz országszerte a mozikban, a bemutatót a nemzeti ünnepre időzítettük.
A Facebookon láttam, hogy francia filmet forgatsz. Mi készül most?
Ez a film a francia ellenállás vezetőjének mártírtörténete, egy háborús dráma. Magyarországon forgatjuk, francia nyelven, de a kreatív stábom magyar.
Köszönöm az interjút!
Az Árva előzetese megtekinthető, klikk ide!
Borítókép: Nemes Jeles László Oscar-díjas filmrendező egy régi fotó előtt (Forrás: Pioneer Pictures)
