Stabilan növekedett a kínai ipar novemberben, miközben a kiskereskedelmi forgalom javulásának üteme is gyorsult, jóllehet a várakozásokhoz képest kisebb mértékben, ami továbbra is a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállás egyenetlenségeit sugallja.
A kínai statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint az ipari termelés novemberben az elemzői előrejelzéseket beváltva 7,0 százalékkal növekedett. Ez a legjobb eredménynek számít 2019 márciusa óta, amikor 8,5 százalékos bővülést regisztráltak. Októberben még 6,9 százalékos erősödésről számoltak be.
Havi összevetésben októberről novemberre 1,03 százalékos, míg az év első tizenegy hónapját tekintve a múlt év azonos időszakához képest 2,3 százalékos bővülést mértek.
A termelés növekedése változatlanul a feldolgozóiparban volt a legmarkánsabb: az előző hónaphoz képest ráadásul 0,2 százalékos erősödést jelzett a novemberi, 7,7 százalékos bővülést tükröző adat. Kiemelkedően magas – 99,0 százalékos – bővülést mértek éves bázison az új energiával működő autók gyártásával foglalkozó szektorban, és jól teljesítettek a csúcstechnológiát előállító, valamint a gyógyszeripari ágazatok is – előbbinél 10,8 százalékos, utóbbinál pedig 13,6 százalékos növekedést regisztráltak éves összevetésben.
A tulajdonosi összetétel alapján éves összevetésben a legnagyobb – 8,3 százalékos – növekedést a külföldi finanszírozású vállalatok esetében mérték novemberben, míg a magánszektorban és a részvénytársaságoknál egyaránt 6,8 százalékos, az állami szektorban pedig 5,9 százalékos növekedést jelentettek a termelést illetően.
A kiskereskedelmi forgalom a vártnál nyomottabb ütemben – 5 százalékkal – javult novemberben éves összehasonlításban, mindazonáltal az idei év leglendületesebb növekedését produkálta. Elemzők 5,2 százalékos bővülést jósoltak az októberi, 4,3 százalékos növekedés után. Az év első tizenegy hónapját tekintve a kiskereskedelmi forgalom 4,8 százalékkal maradt alul a 2019 azonos időszakában mért adathoz képest, ám ez a visszaesés mérséklődésére utal a január-októberre közölt 5,9 százalékos zsugorodáshoz viszonyítva.
A koronavírus-járvány által nagy mértékben sújtott vendéglátóipar forgalma éves bázison ismét visszaesett: 0,6 százalékkal csökkent. Az októberi – 0,8 százalékos – bővülés tehát nem bizonyult tartósnak, a visszaesés mértéke ugyanakkor enyhébb volt a szeptemberben mért, 2,9 százalékos zsugorodásénál. Az év első tizenegy hónapjában a vendéglátóipar kiskereskedelmi forgalma 18,6 százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz képest, ami enyhe javulást jelez a január-októberre közölt, 21,0 százalékos visszaeséssel összevetve.
Kína internetes kiskereskedelmi forgalma növekedett: a január-novemberi időszakban 11,5 százalékkal bővült éves bázison. Ez a növekedés további erősödését jelzi az év első tíz hónapjában mért 10,9 százalékos emelkedés után. A tárgy jellegű árucikkek internetes kiskereskedelmi forgalma az év első tizenegy hónapjában a teljes kiskereskedelmi forgalom 25 százalékát tette ki.
Az állóeszköz-beruházások az elemzői várakozásokat beváltva 2,6 százalékkal növekedtek a január-novemberi időszakban éves összevetésben. Az év első tíz hónapját tekintve még 1,8 százalékos bővülésről számoltak be. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások 0,2 százalékkal emelkedtek az év első tizenegy hónapjában, szemben a január-októberben mért 0,7 százalékos zsugorodással.
A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta 5,2 százalékra enyhült az októberi 5,3 százalékról. Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül képes hű képet adni a valós helyzetről. A kínai kormányzat az idei évre azt tűzte ki célul, hogy 6 százalék körül tartja a munkanélküliségi rátát, miközben 9 millió új, városi munkahelyet teremt.
Fu Ling-huj, a statisztikai hivatal szóvivője keddi sajtótájékoztatóján elmondta: Kínában a kereslet és a kínálat egyaránt javuló pályán maradt a negyedik negyedévre, a gazdasági növekedés pedig a várakozások szerint további lendületet vesz a harmadik negyedévhez képest. Kína gazdasági helyreállása a harmadik negyedévben tovább gyorsult: a növekedés mértéke 4,9 százalékra emelkedett a második negyedévben mért 3,2 százalékról. A koronavírus-járvány bénító hatásaira az ország gazdasága az év első három hónapjában 6,8 százalékkal zsugorodott.
A szóvivő továbbá kijelentette: a világ jelentősebb gazdaságai közül Kína várhatóan az egyetlen ország lesz, amely növekedést ér el a teljes évet tekintve. A Nemzeti Valutaalap (IMF) korábban hasonló előrejelzést közölt, az IMF szerint ugyanis Kína a G20-as országcsoport egyetlen, gazdasági növekedést elérő országa lehet az idén. Az IMF októberben 1,9 százalékra növelte előrejelzését a kínai GDP idei növekedésére vonatkozóan, 2021-re pedig 8,2 százalékos bővülést valószínűsít.
