Kifejezetten alacsony volt a Duna vízállása 1956. október 23-án, a Molotov (ma Vigadó) téri vízmérce reggel 220 centimétert mutatott, ennél alacsonyabb vízállás csak 20 napon fordult elő abban az évben. A 70. évforduló reggelén a folyó vízállása több mint két méterrel alacsonyabb volt, 12 centiméter.
Az Országos Vízügyi Igazgatóság által kiadott, 1956-ról szóló Vízrajzi évkönyve szerint az év az átlagnál 1-1,5 Celsius-fokkal hűvösebb volt. Az enyhe januárt rendkívül hideg február követte: a havi középhőmérséklet mínusz 8 és mínusz 9,5 fok között alakult, északon 6-8, az ország többi részén 8-10 fokkal volt hidegebb a szokásosnál, így a meteorológiai mérések kezdete óta ez volt 1929 után a második leghidegebb február Magyarországon. Lenti környékén mínusz 29 fokot is mértek, de a hideg igen tartós volt, az ország nagy részén szinte az egész hónapban fagyott.
Szemben az előző csapadékos évekkel, 1956-ban csak átlagkörüli mennyiségű csapadék esett: bár a tél még az ország legnagyobb részén mérsékelten csapadékos volt és tavasszal is átlagos csapadékmennyiség hullott, sőt az időjárás csapadékos jellege még júniusban is megmutatkozott, de júliustól kezdve az év második felében száraz hónapok következtek, az ősz eleje pedig az ország nagy részén aszályos volt.
Milyen volt a vízállás 1956-ban?
Az 1956. évet az átlagosnál magasabb vízállások jellemezték. A csapadékosabb tél miatt a téli kisvizek elmaradtak, és mivel csak ősszel esett a szokásosnál sokkal kevesebb eső, a legkisebb vízállásokat ősszel észlelték. A többi évszak csapadéka átlagos volt, a hőmérséklet alakulásában sem voltak nagy kilengések – eltekintve a január végi és februári igen alacsony hőmérsékletektől -, ezért a tavaszi jégmentes nagyvizek sem alakultak ki.
Az év legmagasabb vízállásait a márciusi jeges árvíz idején rögzítették. Január közepe és február vége között kemény fagyok voltak, ami miatt február 17-ére a folyón mintegy 1600 kilométer hosszban – néhol egy méter magas – álló jégtakaró keletkezett.
Majd a Duna felsőbb szakaszain erős olvadás kezdődött számottevő csapadékkal, ami mintegy ötméteres árhullámot okozott. A zajló jég károkozás nélkül átvonult Budapesten, de március 6-án Dunaföldvárnál, majd 8-án Domborinál nagy jégtorlasz alakult ki.
Ekkor újra hidegre fordult az időjárás, az újrafagyás következtében a jégtorlaszok megerősödtek, amin az érkező árhullám nem tudott átfolyni.
Az első töltésszakadás a tassi erőműnél történt, majd a Domboritól délre eső szakaszon szakadt át a gát, amit több másik követett. A jobbparton 33, a balparton 25 gátszakadás keletkezett, összesen 74 ezer hektárt öntött el a víz.
A Duna Budapestnél március 9-én és 10-én 763 centiméterrel tetőzött, ez az egész év legmagasabb vízállása volt, és a zajló jéggel együtt mérték. Jég nélkül a legmagasabb vízállás 1956-ban 534 centiméter volt, ezt június 27-én rögzítették.
Az évben a legkisebb jégmentes vízállások október végén, míg a jegesek január végén, február elején következtek be. Az évben a legkisebb jeges vízállást – 191 centimétert – Budapestnél február 8-án mérték, míg jég nélkül a legkisebb vizet október 28-án, 199 centimétert.
1956. október 1-jén a folyó vízállása Budapestnél 236 centiméter volt, majd október 6-áig 209 centiméterig apadt, innen 11-éig ismét áradt, ekkor már 273 centiméter volt, majd ismét apadni kezdett, október 22-én 212 centiméter volt, 23-án 220, 24-én 225 centiméter, innen pedig ismét apadás jellemezte a folyót, és október 28-án már csak 199 centimétert mutatott a vízmérce.
2026-ban szintén a szeptemberi-októberi időszakban volt a legalacsonyabb a Duna vízállása Budapestnél: szeptember 9-én 0 centimétert rögzítettek, a folyó vízszintje ekkor érte el a Vigadó téren lévő vízmérce rögzített nullpontját. Ezt követően kissé emelkedett a vízszint, majd a www.vizugy.hu adatai szerint október 2-án minden korábbinál alacsonyabbra csökkent a vízszint, akkor a déli órákban több órán keresztül mutatott mínusz 2 centimétert a vízmérce. A forradalom 70. évfordulójának reggelén 12 centimétert mutatott a vízmérce.
Borítókép: ILLUSZTRÁCIÓ: A Duna alacsony vízállása miatt a Margitsziget általában víz alatt lévő kövei felszínre kerültek – háttérben a Parlament épülete 2026. szeptember 15-én (Fotó: Vona Ildikó/ PannonHírnök)
