Keszég László rendezésében, Rudolf Szonjával és Harsányi Attilával a főszerepben láthatta a közönség a tavalyi évadban Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát a Miskolci Nemzeti Színházban. Az idei évadban nem csak hogy visszatér az előadás, de Lőrinczy Attila írónak, dramaturgnak köszönhetően megtudhatjuk, hogyan folytatódik Irma és Sipos úr, Adél és Császár Pál története.
Az üvegcipőn túl – avagy mi történt azután, hogy Irma meghódította Sipos úr szívét ősbemutatóként debütál Miskolcon február 8-án.
Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabja az elmúlt száz év magyar drámairodalmának egyik, ha nem a legtöbbször bemutatott, máig legnépszerűbb romantikus vígjátéka. Briliáns dialógtechnikával, rafináltan megírt, kedves, szellemes, megható, szentimentális tündérmese, amely mennybemenetel értékű jutalomjátékkal kecsegteti az Irmát játszó fiatal színésznőt, és a Sipos urat alakító éltesebb színészt. Az igazi színházrajongók generációi imádják, és tudják sokszor fejből a mű legikonikusabb mondatait.
Nem véletlen, hogy a Miskolci Nemzeti Színház tavalyi, 200. évadának egyik közönségkedvence lett Molnár klasszikusa, melyet Keszég László rendezett a miskolci Kamaraszínház színpadára, a közönségszavazáson pedig az Irmát alakító Rudolf Szonját választották az évad legjobb színművésznőjének.
Ebben a Molnár-féle „Hamupipőke-történetben” jócskán van olyan, ami minden korosztály számára érdekes lehet. A jóság, a szeretet, a szerelem, az elhagyatottság érzése; a szerelmi kiszolgáltatottságból fakadó, depresszióba hajló érzések, az elhúzódó rosszkedv, és hogy mi az orvosság ez ellen – ezek mind örökzöld témák. Hogyan viszonyulnak egymáshoz egy jó és egy rossz kapcsolatban az emberek, ki a kiszolgáltatott, az alávetett a másik erőszakos akaratának…ezek a témák soha nem fognak elmúlni. Ahogyan Keszég László rendező fogalmazott,
ezt a történetet egy tehetséges, csodálatosan intelligens ember írta, és minden figura és konfliktus pszichológiailag pontos. Szó szerint értendő az, hogy ez az életből merített, innen-onnan hallott, létező beszélgetésekből összegyúrt történet. Erre a műre nem kínos azt mondani, hogy szép és jó és fájdalmas és melodramatikus, de a legjobb értelemben. Önmagunkon hol szeretettel, hol öniróniával, hol gonoszan tudunk nevetni. Életkomédia? Nevezzük ezt így. Nem egyszerű emberekről van szó és mégis mindenkihez szól.
Az üvegcipő ott ér véget, hogy a tizennyolc éves cselédlány, Irma, és a nála harminc évvel idősebb, morózus bútorrajzoló Sipos úr egymásra találnak. Tiszta sor, hibátlan happy end, kéz a kézben irány a boldogság… Ám a premiert követő banketten, amikor a Császár Pált játszó Tegyi Kornél és a darab dramaturgja, a drámaíró Lőrinczy Attila koccintott egyet a bemutató örömére, a fiatal színész felsóhajtott: „Hát, azért kíváncsi lennék, mi lesz ebből a szép szerelemből!” A drámaíró pedig azonnal érezte, hogy ragyogó ötletet kapott; nagyszerű lehetőség belegondolni abba, hogy közvetlen folytatásként, ugyanazokkal a szereplőkkel hogyan alakulhat tovább ez a különös szerelmi történet kettejükkel, valamint a rútul elhagyott idősödő Adéllal, a fiatal szívtipró Császár Pállal és a többiekkel…
Lőrinczy Attila úgy fogalmazott: „végtelenül boldogító, játékos írói lehetőségnek” találta belegondolni, hogy ez a korántsem szokványos szerelem a hirtelen fellángolás után hogyan állja ki a mindennapok próbáját; hogy tehát a valóság képes-e félreállni a szerelem útjából, avagy „mi van a happy enden túl a hétköznapi élet útjain? És hogy mi történik a megcsúfolt Adéllal, akitől saját cselédlánya orozta el a férjét az esküvőjük napján, és aki kínjában és/vagy új remények felé fordulva fiatal szeretőjével, Császár Pállal kezd egy másik életet. Innen kezdődik az én mesém…” – meséli az író.
Az üvegcipőn túl egy stílusjáték, amely száz év után Molnár Ferenc modorában, az ő pompásan megrajzolt karaktereit és nyelvezetét működtetve folytatja a történetet, még ha kicsit karcosabban, realistábban is, de az író-dramaturg reményei szerint sok izgalmas, mulatságos és megható fordulattal a legújabb végkifejletig…
A közönség Irma szerepében Rudolf Szonját láthatja, Sipos urat Harsányi Attila Jászai-díjas színművész alakítja, Rusznák Adrienn Adél szerepében tündököl, Tegyi Kornél pedig Császár Pált formálja meg Az üvegcipőben és a február 8-án bemutatásra kerülő, Keszég László rendezésében készülő Az üvegcipőn túl című előadás ősbemutatóján.
Lőrinczy Attila:
AZ ÜVEGCIPŐN TÚL (14)
avagy mi történt azután, hogy Irma meghódította Sipos úr szívét?
Sipos: HARSÁNYI ATTILA Jászai-díjas
Adél: RUSZNÁK ADRIENN
Irma: RUDOLF SZONJA
Császár: TEGYI KORNÉL
Tanácsos: ZALÁNYI GYULA
Viola: FAZAKAS JÚLIA
Ilona: PROHÁSZKA FANNI
Házmester: KOKICS PÉTER
Kati, a felesége: MIKITA DORKA JÚLIA e. h.
Adél anyja: MÁHR ÁGI Jászai-díjas
Őrmester: KERESZTES SÁNDOR
Rendőrorvos: OSVÁTH TIBOR
Társalkodónő: KEREKES VALÉRIA
Lustig: KINCSES KÁROLY
Pincér: PUSKÁS BALÁZS e. h.
Jánoska: CSICSATKÓ GERGŐ / KÓS VINCE
Díszlettervező: ÁRVAI GYÖRGY Jászai-díjas
Jelmeztervező: SZŰCS EDIT
Dramaturg: LŐRINCZY ATTILA
Zeneszerző: ZSÁGER-VARGA ÁKOS
Súgó: MÁRTON B. ANDRÁS
Ügyelő: EGYÜD TÜNDE
Rendezőasszisztens: HADHÁZY ILDIKÓ
Rendező:
KESZÉG LÁSZLÓ
Fotó: Gálos Mihály Samu