A brit rockzenekar hatodik albuma 1975. február 24-én került a boltokba. Ez volt az együttes első dupla lemeze, mely az évek során az egyik legnépszerűbb kiadvány is lett. Csak az Egyesült Államokban 16 millió példányban kelt el a Physical Graffiti.
Érdekessége: a dalok kapcsolódnak egymáshoz. Sorrendjüket úgy állították össze, hogy az adott dal bevezetése legyen az utána következőnek.
Az album első lemezén hat, míg a másodikon kilenc dal hallható. Sőt, itt található a Led Zeppelin legrövidebb és leghosszabb stúdiófelvétele: a Bron-Yr-Aur (2:06) és az In My Time of Dying (11:04), a szokásos Led Zeppelin-felálláshoz pedig egy zongorista, Ian Stewart is csatlakozott a Boogie with Stu című számban.
Ma a Physical Graffitit a legjobb hard rockalbumok között tartják számon. Az album borítóján két ház látható, ezek létező épületek, a New York-i St. Mark’s Place 96. és 98. szám alatt találhatók.
A Led Zeppelin 1968-ban alakult és 1980-ig zenélt aktívan. Tagjai végig ugyanazok voltak: Jimmy Page gitáros, Robert Plant énekes, John Paul Jones basszusgitáros és John ’Bonzo’ Bonham dobos.
Nyolc nagylemez, egy dupla koncertalbum és egy koncertfilm megjelenése kötődik a zenekar tizenkét éves munkájához. Bonham 1980-ban bekövetkezett halála után feloszlott a csapat. Coda című albumuk 1982-ben jelent meg, és összefoglalása a zenekar pályafutásának.
Huszonöt évvel később, 2007. december 10-én tartották a Celebration Day című koncertjüket, ennek felvétele 2012-ben jelent meg CD-n, DVD-n, BRD-n és hanglemezen.
Kétszer kaptak a legjobb előadó kategóriában a Grammy-díjat (1994, 1999), 2005-ben pedig átvehették a Grammy életműdíjat is. Legnagyobb slágereik, a Black Dog, a Stairway to Heaven és a Whole Lotta Love mára igazi rockhimnuszokká váltak.
Borítókép: Koncerten a Led Zeppelin (Képernyőfotó/YouTube)
