Magyar és európai uniós forrásból 30-40 százalékos támogatást is nyerhetnek majd a családi házak tulajdonosai napelemes rendszerek telepítésére – közölte az innovációs és technológiai miniszter pénteken Zalaegerszegen.
Palkovics László a GreenTech – Zöld energia és fenntarthatóság című szakkiállításon és konferencián a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem összefüggéseiről tartott előadásában azt mondta, hogy nemcsak hitellel, hanem vissza nem térítendő támogatással is szeretnék ösztönözni a megújuló energiaforrások használatát.
Nemcsak hitellel, hanem vissza nem térítendő támogatással is szeretnék ösztönözni a megújuló energiaforrások használatát
Az elképzelések szerint az energiaszolgáltatókat arra ösztönöznék, hogy a fogyasztóknál hatékonyabb legyen az energiafelhasználás, például okosmérők felszerelésével, ami az energetikai rendszerek átalakításának egyik legnagyobb projektje lesz – jelentette ki a miniszter.
Elmondta, hogy a környezetvédelem és a versenyképesség nem áll ellentétben egymással, ezek az iparágak egymást erősíteni is tudják. Szólt arról is, hogy az ENSZ és az Európai Unió energiapolitikai célkitűzéseinek megfelelően Magyarország is vállalta, hogy 2050-re karbonsemlegessé válik, ehhez 95 százalékkal kell csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.
Az EU mostanáig 25 százalékos csökkenést ért el, Magyarország ennél jobb, 33 százalékos szintnél jár – tette hozzá.
Nem egyszerű feladat a klíma- és az energiapolitika összehangolása
Palkovics László kifejtette: nem egyszerű feladat a klíma- és az energiapolitika összehangolása, a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése, az alkalmazkodás a változó éghajlati viszonyokhoz és a szemléletformálás, miközben gondoskodni kell az ellátásbiztonságról, a fogyasztó számára megfizethető árakról és a fenntarthatóságról.
A kormány klímavédelmi akcióterve alapján a karbonsemlegesség elérése 2050-ig mintegy 50 ezer milliárd forintba kerülhet, de az a cél, hogy azt ne az adófizetők, hanem a „környezetrongálók” fizessék meg, a költségek ne vezessenek az energia- és közvetve az élelmiszerárak emelkedéséhez – mondta a miniszter.
Magyarország az EU-n belül a jól teljesítő tagállamok között van, 2030-ra a földgázfogyasztás csökkentése és ezzel az importfüggőség javítása és a karbonsemleges áramelőállítás 90 százalékos arányának elérése a cél. Ehhez szükség van a paksi atomerőmű kapacitásának növelésére, a napelemes erőművek bővítésére, illetve a Mátrai Erőmű átalakítására is, ez utóbbihoz az EU Life programja a napokban jelentős támogatási összeg biztosításáról is döntött – közölte.
A hazai klímavédelmi akcióterv része az ország megtisztítása az illegális hulladékoktól
Kifejtette: a hazai klímavédelmi akcióterv része az ország megtisztítása az illegális hulladékoktól az egyszer használatos műanyagok betiltása 2021 júliusától.
Ezzel párhuzamosan évente 10 forintos forrással támogatják a műanyagipar zöld fejlesztéseit, illetve jelentős támogatást kapnak a vásárlók az elektromos járművek beszerzésére a buszoktól a személyautókon át a rollerekig – tette hozzá a politikus.
Palkovics László úgy fogalmazott: az a cél, hogy „magyar tulajdonú, zöld és high-tech” legyen az energiagazdaság.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a zöld innovációt támogató pályázati lehetőségekről tartott előadást, amelyben jelezte: 2018 óta még csupán alig hárommilliárd forint támogatást nyertek Magyarországon a fenntarthatósággal kapcsolatos innovációk, de ezt még az idén olyan piacvezérelt kutatás-fejlesztési pályázattal szeretnék növelni, amely 20 milliárd forintos összeget biztosít az egyetemi és vállalati szereplők együttműködésének támogatására.
100 milliárd forint forrást biztosít a kormány kompetenciaközpontok kialakítására
A fenntarthatóság céljai egyre gyakrabban fogalmazódnak meg a pályázatokban, az idei egyéni kutatói pályázatok mintegy 15 százaléka érint zöld témát – mondta.
Hozzátette: óriási összeget, 100 milliárd forint forrást biztosít a kormány az egyetemek és a vállalatok együttműködésével megvalósuló kompetenciaközpontok kialakítására, nemzeti laborok, illetve tudományos és innovációs parkok létrehozására az ország több városában, a modern iparágak megszületését segítve.
MTI
(A nyitókép illusztráció)
