Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte a román vízügyi hatóság.
A tájékoztatás szerint a dicsőszentmártoni polgármesteri hivatal már csütörtökön elrendeli a munkálatok elkezdését a Maros megyei kisváros víztisztító állomásánál. A beszerelési munkálatok 50 napig tartanak, ezek befejeztével a térségben ismét iható lesz a vezetések víz – írta Facebook-bejegyzésében a vízügyi hatóság.
Megkezdik a sótalanító berendezések beszerelését
A közlemény szerint a napokban a Maros megyei önkormányzat is elrendeli a munkálatok megkezdését Küküllőszéplak és Gyulakuta víztisztító állomásainál, ahol szintén sótalanító berendezéseket szerelnek fel a Kis-Küküllőn érkező sós víz ihatóvá tételéhez.
A berendezések ugyanakkor csak rövidtávú, ideiglenes megoldást jelentenek a parajdi sóbánya katasztrófája nyomán sóval szennyezett Kis-Küküllő mentén lévő települések vízellátására. A vízügyi hatóság közlése szerint az illetékesek elkötelezettek, hogy közép- és hosszútávú megoldást találjanak, ezért szerdán Bukarestben munkamegbeszélést tartottak az érintett intézmények vezetőivel.
Alternatív megoldásként hosszú távon a sóval szennyezett Kis-Küküllő helyett a Bözödújfalusi-víztározóból és a Maros folyóból biztosítanák a térség vízellátását. Jelenleg keresik a finanszírozási lehetőséget egy, az egész térségre érvényes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez – írták.
A vízügyi hatóság közleményében hangsúlyozta, hogy
a környezetvédelmi minisztériummal közösen elkötelezett amellett, hogy a térség lakossága biztonságos és fenntartható forrásból jusson ivóvízhez.
Maros megyében június elején 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba időnként sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbánya térségéből a beleömlő Korond-patak.
A sószennyezés miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak – mintegy 40 ezer embernek – a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosítja az ivó- és háztartási vizet.
Mi történt Parajdon?
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába május végén zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ. (MTI)
Borítókép: A drónnal készített felvételen az erdélyi Kis-Küküllő folyó a Maros megyei Makfalva és Szolokma között 2025. június 13-án. A parajdi sóbánya katasztrófája miatt sós vízzel szennyeződött a Korond-patak és a Kis-Küküllő, ahol halpusztulást észleltek a hatóságok. MTI/Kiss Gábor
