Prof. Dr. Szalai Zsuzsanna gyermekbőrgyógyásszal (az Európai Gyermekbőrgyógyász Társaság (ESPD) vezetőségének, majd tudományos bizottságának, valamint a Magyar Dermatológiai Társaság (MDT) vezetőségének tagja) beszélgettünk.
Vona Ildikó: Melyik korosztállyal és milyen jellegű bőrbetegségek gyógyításával foglalkozik?
Prof. Dr. Szalai Zsuzsanna: Gyermekbőrgyógyászati problémákkal, újszülött kortól egészen 18 éves korig fordulnak hozzám. Ez azért különleges, mert nem csak a koraszülöttek, újszülöttek, csecsemők, kisiskolások, hanem gyakorlatilag már felnőttkorúak betegségeivel is foglalkozik a gyermekbőrgyógyász. A rendelőmben felnőtteket is ellátok, de elsősorban a gyermekbőrbetegekre koncentrálok. Családtagokat, hozzátartozókat is szoktam fogadni, van olyan család, akinek szinte minden tagja hozzám jár.
– Hogyan lehet Önhöz bekerülni vizsgálatra?
– A weboldalon keresztül lehet regisztrálni, de telefonon keresztül is lehet időpontot kérni a weboldalon megadottak szerint.
– Szükséges a beteg személyes jelenléte a vizsgálathoz és a diagnózis felállításához? Ha okostelefonnal lefényképezik a bőrfelületet, az nem elég?
– Én a személyes betegvizsgálatot tartom valódi vizsgálatnak, minden egyéb fajta megközelítés nem ér fel egy komplex betegvizsgálattal. A Covid vírus miatti szükség hozta létre ezeket az online viziteket; sajnos azt látom a napi gyakorlatban, hogy nagyon sok beteg próbál online módon tanácsot kapni, receptet felíratni, de én nem szívesen választom ezt a formát. Legalább egy alkalommal, egy első vizsgálatnak személyesen kell történnie, utána már a kontrollvizsgálatot lehet telefonon, vagy e-mailen visszaküldött laborleletekkel e-mailen keresztül lefolytatni, de alapvetően én a személyes megjelenést tartom igazán eredményesnek. Gyakran a beteg nem a lényeges bőrjelenséget fotózza le, még ha a képminőség jó is, valamint nem teljes az anamnézis sem.
– Melyek a gyerekeknél azok a betegségek, amelyekkel Önhöz lehet fordulni?
– Gyakorlatilag az összes gyermekkorban előforduló bőrgyógyászati jellegű problémával lehet vizsgálatot kérni. A leggyakoribb betegségek az atópiás ekcéma, különböző bőrfertőzések, a pubertás korban megjelenő aknés, pattanásos problémák, fertőző betegségek közül a szemölcsök kezelése, a mindennapi rutin részeként említhetők, de különösen nagy lelkesedéssel foglalkozom az úgynevezett ritka betegségekkel. Azokkal a nehezen megfejthető kórképekkel, amelyekkel mások talán kevésbé szívesen foglalkoznak.
– Mik ezek? Mondana rá egy-két példát?
– Veleszületett, örökletes bőrbetegségek, vagy a hajproblémák feltérképezése, kivizsgálása. Különböző veleszületett bőrhibák, amelyeknek a diagnosztizálása általában bonyolult. Ide tartoznak a pigmenthiányos állapotok, vagy fokozott pigmentképződéssel, termelődéssel járó állapotok is. Gyakran küldenek hozzám kollégák olyan betegeket, akik diagnosztikai kihívást jelentenek, ezeket a betegeket is szívesen fogadom.
– Mi a helyzet a pikkelysömörrel? Gyerekeknél létezik?
– Már kiscsecsemő korban is megjelenhet a pikkelysömör. Ez nehezebben kerül diagnosztizálásra, mert általában az első vizsgáló orvos különböző pelenkakiütésnek vagy egyéb bőrfertőzésnek gondolja.
– Ha valaki elmegy Önhöz, hogyan zajlik, milyen lépései vannak a vizsgálatnak?
– A vizsgálat során mindig kérem a szülőket, hogy vetkőztessék le a gyereket, mert a bőrgyógyász számára nagyon fontos, hogy ne csak azt a felületet vizsgálja, ami aktuálisan problémás. Előfordulhat olyan bőrprobléma, ami egy korábbi vizsgálatnál nem került leírásra, mégis különös jelentőséggel bír. Az öltözőben a szülők alsóneműre vagy pelenkára le tudják a gyermeküket vetkőztetni. Általában sem a szülők, sem a gyerek nem szívesen vetkőzik, viszont az eredményes vizsgálathoz szükséges levenni a felsőruházatot.
– Milyen hamar van meg a diagnózis?
– Az esetek nagy részében az első vizsgálat alkalmával a diagnózis felállítható. Előfordul, hogy pontosítás szempontjából, vagy egy beállított szisztémás kezelés mellé laborvizsgálatot szükséges elvégezni, amivel aztán vissza kell jönni kontrollra. Minden betegnél az ambuláns lapon rögzítjük a terápia egyes lépéseit, a kontroll időpontját. Gyakran előfordul az is, hogy a munkatársaim segítségével betanítjuk a kezelést, hogy a szülő értse, hogyan zajlik a kezelés menete. Nem biztos, hogyha odaadunk egy receptet, abból rögtön világossá válik minden a szülő számára, érdemesebb megmutatni a kezelés egyes lépéseit. Időigényes lehet olykor, de végül a szülő átlátja, mire lesz szükség otthon, és egymás után hogyan következnek az egyes kezelési fázisok.
– Mit takar a kezelési fázis kifejezés?
– Általában a gyermekbőrgyógyászati kórképeknél a legritkább az az eset, amikor egy recepttel el lehet látni a beteget. Vegyünk például egy ekcémát, egy akut atópiás bőrbeteget, ott előfordulhat, hogy felülfertőződött a bőrfelszín. Ott meg kell mutatni a szülőnek, hogyan kell egy pörkös elváltozást leborogatni, mindig tiszta gézlappal és fertőtlenítővel kezelni a bőrfelszínt, felhelyezni egy kenőcsös gézlapot, azt rögzíteni. Egy kisgyerek folyamatosan ficánkol, az adott bőrfelület kötését, annak csínját-bínját meg kell mutatni a szülőnek.
– Fájdalmas, viszkető bőrfelületnél mi a teendő?
– Vannak olyan esetek, amikor belső kezelést kell elkezdeni, mondjuk viszketés csillapítóval, (antihisztaminnal), de lehet, hogy antibiotikumra is szükség van felülfertőzés esetén. Sőt, a későbbiekben egy utókezelés, egy testápoló kezelés is szükségessé válhat.
– Egyes bőrbetegségeknek lelki okai is vannak. Egy lelki probléma hogyan jelentkezhet egy gyermek, egy serdülő testén? Milyen összefüggések vannak?
– Nagyon gyakran azt gondolják, hogy a gyerekeket nem éri stressz, holott már egy újszülöttet, egy kiscsecsemőt is érhet. Csak az ő életükben a láz, a hurut, az oltások, a fogzás, az, ami stressz formájában jelenik meg. A későbbiekben sokkal dominánsabb lehet egy lelki stressz állapot. A krónikus bőrbetegség is egyértelműen stresszes állapotot hoz létre. A megfelelési problémák, a szülői környezet, a szülő problémái a krónikus gyerek kezelésével kapcsolatosan, a gyerekkel szembeni iskolai elvárások, a szociális életben való elhelyezkedés, a társas kapcsolatok alakulása is rettenetesen sok stresszt eredményezhet.
– Ha a szülő képes változtatni, a gyerek meggyógyul? Akár gyógyszer nélkül is?
– Nem azt mondom, hogy nem kell semmilyen orvosság, de nagyon sokat segíthetünk azzal, ha adott esetben magát a problémát orvosoljuk, amit néha a környezet, a szülő hoz létre egy nagyon kifejezett elvárás támasztásával vagy elhanyagolásával. Ez egy oda-vissza kapcsolat, és ebben a rettenetesen megváltozott világban rengeteg szorongást élnek át a gyerekek. A stressz sokat ronthat egy meglévő vagy lappangva meglévő krónikus betegségen.
– Ilyenkor egy bőrgyógyász, ha látja a bőrön az elváltozást, és úgy ítéli meg: jó lenne, ha egy pszichológus is beszélgetne a gyerekkel, mondhatja ezt a szülőknek?
– A bőrgyógyász látja azt is, ha egy gyereknek a bőrtünetei nem egy krónikus betegség kapcsán alakultak ki, hanem a gyerek például saját magának okoz, provokál úgynevezett „arteficiális” bőrtüneteket. Egy tapasztalt bőrgyógyász észreveszi azokat a tüneteket, amelyeket a lélek hoz létre, és igen, erre fel kell hívnia a szülők figyelmét.
– Nemrég írt egy szakmai könyvet. Mondana erről pár szót?
– A Gyermekbőrgyógyászat c. könyv 2019-ben jelent meg a Medicina kiadásában. Nagy érdeklődésre tartott számot, gyakorlatilag az összes gyermekbőrgyógyászati betegséget tárgyalja. A Heim Pál Kórház Bőrgyógyászati Osztályának az elmúlt 30 év fotóanyagát gyűjtöttük össze, és a tudomány mai állása szerint ezekre javasolt, legújabb terápiás gyógymódokat tartalmazza.
– Olvastam, hogy ez egy hiánypótló kiadvány…
– Igen, ezt megelőzően a legutolsó kiadás, a magyar nyelven megjelent gyerekbőrgyógyászat könyv Dr. Török Éva professzorasszony szerkesztésében készült 1987-ben. Az orvostudomány sokat fejlődött azóta, és szükséges volt már egy új összefoglaló kiadvány.
– Még nem beszéltünk a folyadékbevitelről. Mennyire fontos a szép bőr kialakulásához?
– A folyadékra nagyon oda kell figyelni természetesen. Gyerekkorban sokkal nagyobb a folyadékigény, de általában a gyerekek azt a folyadékmennyiséget, amire szükségük van, megisszák. Inkább a felnőtteknél szokott ez problémát okozni, főként idősebbeknél.
– Mi a helyzet a szappannal? Az is szárít, ha nem megfelelő a pH-tartalom…
– A pH nagyon fontos, a lúgos szappanokat kerülnünk kell. Akinek ekcémára, száraz bőrre való hajlama van, ott legjobb olajos tusfürdőket alkalmazni. Persze ahány ember, annyiféle bőrtípus létezik. Nem biztos, hogy az a fürdetőszer, amit a legalkalmasabbnak gondolunk, minden embernél beválik. Előfordulhat, hogy egy adott gyár terméke az egyik embernek megfelelő, a másiknál viszont tüneteket vált ki. Ahogy a testápolókból, ugyanúgy a fürdetőszerekből is meg kell találni a megfelelőt.
– Ha a bőrünkről van szó, mit jelent a megelőzés szó?
– Nagyon fontos a fürdés/fürdetés. Amikor egy gyereknél az esti fürdés órákig tart, és habzó vagy különböző színezékeket tartalmazó fürdetőszereket használnak, az biztos, hogy károsítja a bőrt. Kialakulhat bőrszárazság, akár különféle ekcémás állapotok is. Ebből a szempontból én a gyors zuhanyozást javaslom a hosszú ideig tartó, forró fürdő helyett. Ne hagyjuk, hogy a bőr lipidtartalma kioldódjon, ugyanakkor a bőrfelszínen lévő kórokozókat, a széklet, vizelet, izzadtság maradványokat el kell távolítani.
– Ha valaki szeretné az Ön segítségét kérni, hol és hogyan találja meg?
– A rendelő honlapja https://gyermekborgyogyaszat.eu, itt minden információ megtalálható. A rendelő címe 1123 Budapest Alkotás utca 39/A, és elérhető vagyok a +36 30 949 2072 mobilszámon keresztül is.
