A rizs szó hallatán sokaknak az ázsiai országok teraszos művelési módja jut az eszükbe, ahol a szalmakalapos munkások térdig gázolva a vízben aratják le a termést.
Mindez nem áll távol a valóságtól, azonban a növényt emberek helyett már jobbára gépek aratják le, és a Távol-Kelet mellett jóval szélesebb a rizstermesztő országok köre, amibe bármilyen hihetetlen első hallásra, Magyarország is beletartozik. A HelloVidék a téma kapcsán a Békés megyei Csárdaszálláson székelő Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatóját, Izsó Lajost kérdezte.
A rizstermesztésben rejlő potenciált már a rendszerváltás előtti időkben felfedezték, az ’50-es és ’60-as években mondhatni nagyhatalomnak számítottunk európai viszonylatban az 50 ezer hektáron való termesztésünkkel. Bár a világ rizskészletének 90%-át valóban Ázsia szolgáltatja, több európai ország is sikerrel termeszti, így például Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Franciaország, Bulgária és nem utolsó sorban Magyarország. Hazai berkeken belül azonban 1970 óta folyamatosan csökken a termőterület, pozitív becslések szerint
2017-ben ez a szám legfeljebb 3 ezer hektár lehetett, aminek a fele Jász-Nagykun-Szolnok megyében, azon belül is Kisújszállás és Mezőtúr térségében, másik fele pedig Békés megyében, Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa és Békés települések határában terül el.
Vitathatatlan, hogy a világ második legfontosabb gabonájáról beszélünk, az iránta való kereslet pedig évről évre nőttön-nő, azonban a nagy beruházásigénye, a szeszélyes időjárás miatti bizonytalan éves hozamok és az európai uniós szinten magyar termelőként kapott negyedakkora támogatások miatt nem tolonganak a gazdák a szaporítóanyagért. Mielőtt azonban túlzottan előreszaladnánk, tekintsük át pontról pontra pro és kontra érvek mentén a hazai termesztésben rejlő lehetőségeket!
A teljes cikket ITT olvashatja.
https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2020/06/05/hallottal-mar-a-magyar-rizsrol-van-belole-dogivel-aki-kostolja-csak-ezt-eszi
(A nyitókép illusztráció)
