Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ügyvezető elnöke, a megmozdulás főszervezője.
A települések nagyobb terein vagy a környező magaslatokon sötétedés után meggyújtott őrtüzeknél a helyi szervezők mindenütt felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet az őrtűzgyújtást kezdeményező és szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs írt alá.
„Székelyföld területi autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld minden polgárának a teljes és tényleges egyenlőségét” – mutat rá a dokumentum.
Az MTI-hez is eljuttatott kiáltvány szerint az elkövetkező időszak „próbatétele” az lesz az SZNT számára, hogy a nemzeti régiók érdekében egy évtizeddel ezelőtt elindított polgári kezdeményezést benyújtsa az Európai Bizottsághoz.
„Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzetközi konjunktúra korántsem kedvez a nemzeti régiók ügyének. A közel másfél millió támogató aláírás azonban kötelez, hogy az önrendelkezés eszményét a közösségi akarat segítségével sikerre vigyük” – olvasható a kiáltványában.
Az SZNT szerint az őrtűzgyújtással személyes élménnyé akarják tenni minden magyarban azt a felismerést, hogy „autonómia nélkül nincs magyar jövő Székelyföldön”, és mindenkinek felelőssége, hogy „a maga helyén és eszközeivel” tegyen is az önrendelkezésért.
Székelyföldön száznál több település gyújtott őrtüzet
Az MTI érdeklődésére, hogy hány településen gyújtottak idén őrtüzeket, a főszervező elmondta: Székelyföldön a tavalyihoz hasonlóan több mint száz település jelentette be, hogy csatlakozik a megmozduláshoz.
A térségek közül Csíkszéket emelte ki, ahonnan 41 helyszínről érkezett visszajelzés. Az ügyvezető elnök szerint az őrtűzgyújtás hagyománnyá vált, és immár a helyi kezdeményezők által éltetett, rendszeres demonstráció, és sok olyan település vesz részt benne, amely nem „regisztrált” az SZNT-nél.
Első alkalommal a régió határain gyújtott őrtüzekkel rajzolták ki Székelyföld térképét, de a térség belső részein lakók rosszallották, hogy ők kimaradnak az akcióból – magyarázta a főszervező.
Ezért a mostani felhívásuk már Székelyföld valamennyi településéhez szólt, hogy „őrtüzekkel tegyék láthatóvá a székely hazát”, jelezvén, hogy azt sem beolvasztani, sem feldarabolni nem hagyják.
Gazda Zoltán szerint most már akkora visszhangra talált Székelyföldön kívül is a kezdeményezés, hogy az anyaországban már nagyságrendileg ugyanannyi település vesz részt az őrtűzgyújtásban, mint Székelyföldön.
A 2003-ban újraalakult – több mint száz éve alapított – SZNT 2016-ban nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, amikor a templomokban közösen imádkoznak Székelyföld autonómiájáért, este pedig őrtüzek gyújtásával „teszik láthatóvá” az önrendelkezést követelő régiót.
A nyitókép illusztráció – Mécsesek égnek Székelyföldért a Székely szabadság napján 2019-ben (Fotó: Veres Nándor/szekelyhon.ro)
