Vajdasági település Topolya, ahol minden évben ünnepi műsorral készülnek a magyar kultúra napjára, az 1948/49-es magyar forradalom és szabadságharc emléknapjára, valamint az 1956-os események tiszteletére. A rendezvények megszervezésében fontos szerepe van a helyi Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központnak.
– A Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ – meséli Kisimre Szerda Anna elnök –1980 óta letéteményese úgy a vajdasági, mint az egyetemes magyar népi műveltségnek és hagyományoknak Topolyán, valamint tágabb pátriánkban is. Magas szintű szakmai munka folyik a néptáncos, népzenei, kézműves és irodalmi szakosztályokban, ahol jól képzett pedagógusok végeznek tudatos nevelő munkát, és odaadó fáradozásukat kitűnő eredményeink bizonyítják.”
Elsődleges profilja az egyesületnek a magyar népművészet. Szakosztályaik összesen közel háromszáz tagot számlálnak. Néptánc szakosztályuk a legnépesebb, négy különböző korosztályban működnek táncegyüttesek: kicsi gyerekekből áll az óvodások csoportja, alsós tanulókból a Kisvirgonc, felsősökből a Csiripiszli, középiskolásokból, egyetemistákból, felnőttekből a Cirkalom. Bizonyára sokaknak ismerősen hangzik a nevük: a Cirkalom Táncegyüttes 2014-ben a Fölszállott a páva – az MTVA tehetségkutató vetélkedőjének – győztese lett, TÁNCEGYÜTTES kategóriában.
– Népzenei szakosztályunkban működik – folytatja az elnöknő – a Csalóka zenekar, a több díjat elnyert Csörgő citerazenekar, a Kaláris asszonykórus és a Hétmező énekcsoport (mindkettő Vass Lajos Nagydíjas). Van gyermek citerazenekarunk, és meg kell említeni a „Szólj, síp, szólj!” népzenei vetélkedő arany díjasát, a Csiripiszli Énekcsoportot. Képzőművészeti szakosztályunk Szivárvány néven működik; tagjai általános iskolások, akik munkáiból havonta új kiállítást tekinthetnek meg a Művelődési Központba látogatók. A Tulipán kézimunkacsoport népi hímzésekkel és egyéb kézügyességet igénylő munkákkal foglalkozik; vajdasági szintű kiállításokon vesznek részt, valamint önálló tárlataik is vannak. Az Aurora Beszédművészeti Műhely tagjai vers- és prózamondó versenyekre járnak, rendszeresen részt vesznek a győri Kazinczy Szép Magyar Beszéd Versenyen, és az évek során számos Kazinczy-érmes tagja lett a csoportnak. 2018-ban Dudás Kata érdemelte ki az érmet.”
– Minden évben ünnepi műsorral készülünk – sorolja rendezvényeiket a vezetőnő – a magyar kultúra napjára, az 1948/49-es magyar forradalom és szabadságharc emléknapjára, valamint az 1956-os események tiszteletére. Fontos rendezvényünk a karácsonyi koncert, a Bálint-napi irodalmi pályázat és díjátadó ünnepség, a Tóth Ferenc Vers- és Prózamondó Szemle – ami egy vajdasági szintű verseny – és számos kézműves foglalkozást, táncházat szervezünk gyerekeknek, melyek jeles napokhoz kötődnek.”
Kiemelkedő jelentőséggel bír a Közép-bácskai Népművészeti Fesztivál (kézimunka-kiállítás, népzenei koncert, néptáncos gálaműsor, családi nap, kézműves foglalkozások, táncház), az idén 25. alkalommal megrendezésre kerülő Batyu tábor (néptánc, népzenei tábor), illetve a Kodály Népzenei Vetélkedő (vajdasági és magyarországi általános iskolások, középiskolások számára rendezett verseny).
– Határon túli magyarként nagyon fontos magyarnak maradni szülőföldünkön, az államot alkotó többségi nemzet mellett. Ebben nagy szerepet játszanak a Vajdaságban a művelődési egyesületek, mert teret, helyet, alkalmat és nem utolsó sorban csoportvezetőket biztosítanak arra, hogy a magyar közösségek megerősítsék önmagukat a közös tevékenység (éneklés, kézimunkázás, táncolás, muzsikálás, színjátszás, szavalás, képzőművészet) által. Ezt a tevékenységet vállalta magára Topolyán a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ – zárta szavait elnökasszonyuk, Kisimre Szerda Anna.
(Fotók: LINEAR Photography)