Váratlanul érte az építőipar februári gyenge teljesítménye az MTI-nek nyilatkozó elemzőket, akik szerint ilyen volatilis iparág esetében egy havi adatból nem érdemes trendre következtetni, de a következő hónapok teljesítményét ezután kiemeltebb figyelem övezheti. Februárban az építőipari termelés 16,1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 11,7 százalékkal kisebb volt a januárinál, amikor 7,4 százalékkal nőtt. Az év első két hónapjában az építőipar termelése 4,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától.
Váratlan és nehezen magyarázható fejleménynek találta az építőipar havi és éves összevetésben tapasztalt jelentős februári visszaesését Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. A vártnál kedvezőtlenebb adatban talán a vírushelyzet súlyosbodása, az ágazatban előfordult megbetegedések növekvő száma, vagy a kedvezőtlenebb időjárás játszhatott szerepet, hiszen a megrendelésállományban érdemi változás nem következhetett be. A rendelésállomány összességében stagnál, de az új uniós költségvetési ciklus, illetve a közös hitelfelvétel beindulásával jelentős növekedés várható, így az ágazat teljesítménye ismét bővülhet – kérdés, hogy ezt milyen áremelkedés kíséri majd – vetette fel a Századvég Gazdaságkutató szakértője.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megjegyezte, az erős januári kezdet után februárban jelentősen lefordult az építőipar és a rendelésállományok is megtorpantak. Az építőipar februári teljesítményének csökkenésében a tavaly februári bázishatás is szerepet játszik. Hangsúlyozta: egy havi adatból egy ilyen volatilis iparág esetében nem érdemes trendre következtetni, de a következő hónapok teljesítményét ezután kiemeltebb figyelem övezheti.
A szerződésállományok februárban a tavaly februári szinten álltak, ami figyelembe véve a pandémiát, kielégítő teljesítmény – tette hozzá a Takarékbank vezető elemzője.
Az iparág kilátásai kedvezőbbek, mint a múlt év közepén a karantén bevezetését követően. Horváth András egy friss iparági felmérést idézett, amely szerint a vállalkozások többsége jobb évet vár a tavalyinál és 78 százalékuk máris munkaerőhiánnyal szembesül a megrendelések teljesítéséhez. A várakozások szerint az idei harmadik negyedévre helyreállhat a korábbi építőipari konjunktúra, de a jelentősebb méretű üzleti célú beruházások terén továbbra is erős maradhat a bizonytalanság, amit a közmegrendelések volumennövekedése pótolhat átmenetileg.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint kedvezőtlen adatokat produkált az építőipar februárban, de az ágazat talán az idén mégis ledolgozza a tavalyi hátrányt.
Emlékeztetett: vegyes eredményekkel kezdte az évet az építőipar. Januárban még 11 százalékos volt a termelés éves növekedése, ehhez képest februárban több mint 16 százalékos volt a hanyatlás – idézte fel.
Németh Dávid szerint is nagy szerepet játszik a bázishatás az idén februári visszaesésben. A szakértő szerint a jövőre nézve aggodalomra ad okot, hogy februárban mindkét fontos építőipari alágazatban, az egyéb építmények és az épületek építésénél is csökkent a rendelésállomány. Ráadásul az épületépítéseknél már sorrendben a második hónapban csökkent, ha pedig a következő 1-2 hónapban is ilyen kiábrándítóan alakult az új szerződések volumene, akkor ez az alágazat a második félévben visszafoghatja az építőipari dinamikát. „Jobb a helyzet az egyéb építmények alágazatban, ahol januárban az új megrendelések volumene kimagasló mértékben nőtt. Az uniós forrásokon alapuló beruházások pedig ennek az alszektornak lendületet adhatnak” – tette hozzá.
Kövessen minket: Facebook
