Bezártak az urnák 19 órakor Koszovóban, ezzel véget ért az ország történetének negyedik előrehozott választása.
A választási bizottság adatai szerint a részvételi arány 15 óráig 29,28 százalékos volt, ami ugyan alacsonynak számít, de még mindig magasabb, mint a két és fél évvel ezelőtti előrehozott választáson, amikor 15 óráig a szavazásra jogosultak 27,75 százaléka adta le voksát.
A 120 parlamenti helyért húsz párt, négy koalíció és egy független jelölt versenyzett, a választási listákon összesen 1060 név szerepelt.
Az előrehozott választásra azért volt szükség, mert Ramush Haradinaj miniszterelnök július közepén lemondott, ugyanis a koszovói háborús bűnöket vizsgáló hágai székhelyű különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. A kormányfő azzal indokolta lemondását, hogy nem akart miniszterelnökként a bíróság elé állni.
A közvélemény-kutatások arra utaltak, hogy az állampolgárok elégedetlenek voltak a Haradinaj vezette kormánnyal, és a kabinet legnagyobb ballépésének a szerbiai árura tavaly novemberben kivetett százszázalékos vámot tartották. A várakozások szerint az új kormánynak ezt az intézkedést mindenképpen el kell törölnie.
A felmérések arra is rámutattak, hogy egyik párt sem tud majd önállóan kormányt alakítani, a legtöbb voksot pedig az Isa Mustafa volt kormányfő vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), az ultranacionalista Vetevendosje (Önrendelkezés), valamint a korábban Hashim Thaci államfő, majd Kadri Veseli házelnök irányította Koszovói Demokrata Párt (PDK) szerezheti meg. Mivel mindegyik politikai szereplő kizárta az együttműködést a PDK-val, akár az is előfordulhat, hogy az igencsak eltérő nézeteket valló LDK és az Önrendelkezés végül szövetséget köt, hogy kizárja a kormányzásból Thaci és Haradinaj pártját.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád továbbra sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Belgrád csak akkor hajlandó folytatni a 2013-ban megkezdett tárgyalásokat, ha Pristina eltörli a százszázalékos vámot, a koszovói kormány viszont korábban úgy fogalmazott, a vám mindaddig marad, amíg Szerbia el nem ismeri Koszovó függetlenségét. Elemzők szerint amennyiben nem Haradinaj alakít ismételten kormányt, az új politikai vezetés bizonyosan eltörli a büntetővámot.
A Szerbiával fenntartott viszony rendezése azonban csak egy a számos probléma közül, amellyel Európa legfiatalabb államának szembe kell néznie. Noha nemcsak maga az ország, hanem annak lakossága is a kontinens legifjabbjának számít, hiszen az átlagéletkor mindössze 29 év, a kis balkáni országnak van az egyik legnagyobb mértékű munkanélküliségi rátája, a fiatalok majdnem felének nincs munkája. Noha az éves GDP-növekedés 4 százalékos, a bérek alig érik el a 200 eurót (körülbelül 63 ezer forint), és koszovóiak ezrei döntenek úgy minden évben, hogy inkább külföldön próbálnak szerencsét. A statisztikai hivatal adatai szerint az utóbbi tíz évben mintegy kétszázezren hagyták el szülőföldjüket.
A közvélemény-kutatások arra is rámutattak, hogy a fiatalok nem bíznak a politikusokban, hiszen az utóbbi húsz évben majdnem mindig ugyanazok vezették az országot. Olyan politikusok emelkedtek hatalomra, akik az 1998-1999-es koszovói-szerb konfliktus idején szereztek nevet maguknak azzal, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) katonái és vezetői voltak. A fiatalok úgy vélik, csak akkor történhet igazi változás Koszovóban, ha a kormányzás is új politikai szereplők kezébe kerül.
A vasárnapi voksolást mintegy 34 ezer belföldi és külföldi megfigyelő követte, a beszámolók szerint a szavazás nagyobb rendellenességek nélkül zajlott.
Az előzetes eredmények éjfél körül várhatók, a választási bizottság pedig várhatóan csütörtökig közli a végleges eredményeket.
