Pannonhírnök
Keresés
Close this search box.

Világörökség – Újabb 14 helyszínt vett fel az UNESCO a listára

Dél-Koreából kilenc úgynevezett szovont, vagyis a Csoszon-dinasztiának a nekonfucionizmust képviselő oktatási intézményét vették fel a listára. 

Újabb tizennégy kulturális helyszínt vett fel a világörökségek listájára az UNESCO világörökségi bizottsága Bakuban zajló soros ülésszakán szombaton.

Az UNESCO honlapja szerint felkerült a Mianmar középső területén található Bagan ősi városa, amely a buddhista művészet és építészet számtalan emlékét, templomokat, sztúpákat, kolostorokat és zarándokhelyszíneket, freskókat és szobrokat őriz, és amely a 11-13. században a Pagan Királyság fővárosa volt. Dél-Koreából kilenc úgynevezett szovont, vagyis a Csoszon-dinasztiának a nekonfucionizmust képviselő oktatási intézményét vették fel a listára.

Szintén a világörökségek közé került a kanadai Writing on Stone Park, a Németország és Csehország területén áthaladó Érchegység, a 14. századtól kiépített augsburgi vízgazdálkodási hálózat, valamint a csehországi Kladruby nad Labem lovak tenyésztésére és tréningezésére használt területe. A kladrubi a világ egyik legrégebbi lófajtája. Világörökséggé vált a lengyelországi Krzsemionki prehisztorikos kvarcbányaegyüttes is.

A szombati ülésnapon döntöttek a nyugat-japáni Szakaiban lévő Mozu-Furuicsi kora középkori temetkezési hely, valamint a Bahreinban lévő, az időszámításunk előtt 2050 és 1750 között emelt Dilmun temetkezési halmoknak, a Dilmun-civilizáció bizonyítékainak a felvételéről. Az Ausztráliai Budj Bim kultúrtáj, a Kínában lévő Liangcsu város régészeti romjai és az indiai Rádzsasztán államban lévő Dzsaipur városa, valamint az indonéz Sawahluntóban megtalálható Ombilin szénbányászat emlékei is világörökséggé váltak. A több ezer különleges, több mint kétezer éves kőkorsóról híres laoszi síkságot is beválasztották a kulturális helyszínek közé.
A világörökségi bizottság 43. ülésszaka július 10-ig tart.

 

MEGOSZTÁS
Facebook
Twitter
LinkedIn
További cikkek