Lassult az ingatlanpiac idén, a második negyedévben jelentősen, főként Budapesten csökkent az adásvételek száma, az egész évet tekintve az ingatlanok iránti kereslet tavalyhoz képest 9 százalékkal, 2017-hez viszonyítva 7 százalékkal esett vissza – derül ki az ingatlan.com és a Takarék Index elemzéséből.
A Takarék Index, amely elsősorban az év első hat hónapját vizsgálta, megállapította, hogy az év eleje még erősen indult a magyar lakáspiacon, a tranzakciószámok ugyan már kissé visszaestek az első negyedévben is, de ez még csak minimális volt. Közben az árak ismét több mint 7 százalékkal nőttek, ami még a korábbi negyedévekhez képest is kimagasló eredménynek számított.
A második negyedév azonban már egy erősebb torpanást hozott a piacra. A tranzakciószámok még inkább visszaestek, különösen Budapesten, ahol szinte feleződtek, ezzel párhuzamosan az árak növekedése is megállt április és június között országos szinten.
Az ingatlan.com közleményéből kiderült, saját adataik azt mutatják, hogy éves szinten az ingatlanok iránti kereslet tavalyhoz képest 9 százalékkal, 2017-hez viszonyítva 7 százalékkal esett vissza.
A közleményben Balogh László, a társaság vezető gazdasági szakértője kifejtette, hogy az országos kínálat, a feladott hirdetések száma tavalyhoz képest lényegében stagnált, de a különböző településeken eltérően alakult. A kínálat Budapesten több mint 8 százalékkal csökkent, ezzel szemben megyei jogú városokban 10 százalékkal, a vidéki városokban 7 százalékkal, a községekben – részben a júliustól elérhető falusi csok miatt – 8,5 százalékkal nőtt.
A Takarék Index elemzése szerint a második negyedév gyengébb teljesítménye több tényezővel magyarázható: ebben az időszakban lépett a piacra a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), július elejétől bővültek a családvédelmi intézkedések, köztük például a szinte nulla kamatozású babaváró hitellel, ami indokolhatott bizonyos kivárást a vásárlók részéről a megelőző időszakban, vagyis pont a második negyedévben. A családvédelmi intézkedésekkel összefüggésben elhalasztott kereslet később azonban ismét a piacra léphet, talán pont ezt támaszthatja alá a tranzakciók szeptemberi és októberi élénkülése.
Az is nagy kérdés, hogy a befektetők a jövőben mennyire „szeretik” majd a lakáspiacot. Mindez azért fontos, mert a befektetőknek jelentős szerepe volt a lakáspiaci felívelésben, az alacsony kamatkörnyezetben sokan választották a lakást alternatív befektetési lehetőségként a megtakarításuk elhelyezésére. Mindez azonban most egy erős, kockázatmentesnek nevezhető versenytársat kapott a szuperállampapírral.
A Takarék Index elemzői októberben vizsgálták meg még az első negyedévre elérhető lakásárszintek mellett a befektetési céllal történő lakásvásárlás hozamait Budapesten és néhány nagyvárosban.
Megállapították, hogy a lakásárak jövőbeli emelkedésének nagyon jelentős szerepe van a lakásvásárlással elérhető hozamok alakulására, a csak bérleti díjból származó hozam ugyanis többségében nem éri el a MÁP+ hozamszintjét.
Mindezek miatt a befektetési célú lakásvásárlók elbizonytalanodtak. Az ingatlanhálózatok információ szerint az arányuk csökkenése a vevői csoportban az őszi nagyobb tranzakciószámokat hozó időszakban is tetten érhető volt.
(A nyitókép illusztráció)
