A Csokonai Színház Lear-előadása kísérlet az emberi aljasság természetrajzának tanulmányozására.
A Csokonai Színház Lear-előadása kísérlet az emberi aljasság természetrajzának tanulmányozására. Arra, hogy sem a rokoni, sem a baráti kapcsolatok, sem egyéb morális gátak nem képesek megállítani az embert, hogy át ne lépje a „démoni gonoszság határvonalát”. A darabban mindenki önmagával van elfoglalva, akár a vagyonát védelmezi, akár a büszkeségét helyezi előtérbe, akár a jó cselekedet fontossága mellett áll ki a megváltás szándékával.
A március 8-án bemutatott, debreceni Lear egyik különlegessége, hogy a címszerepet, Britannia királyát női előadóművész, Ráckevei Anna játssza. Ilja Bocsarnikovsz rendező a szereposztás hátteréről elmondta: nem az olcsó meghökkentés a célja ezzel a választással. Minden rendező saját magából is dolgozik, az ő esetében most ez annyiban érvényes, hogy édesanyja mellett nevelkedett fel, így az anya-figura erőterei, az anya-gyerek viszonyból származó érzelmek, fájdalmak ismerősebbek és érdekesebbek számára – mondta el.
Arról is beszélt, hogy a Learhez egy új fordításnak tekinthető szövegkönyv készült. A Kozma András fordításában felfrissült Shakespeare-szöveg nemcsak mai nyelven szólal meg, de kiválóan illeszkedik a rendezői koncepcióhoz. Ez utóbbiról annyit árult el, hogy a darabnak nem a politikai vonulatára koncentrál.
„Számomra a Lear, mint mindig minden darab, az emberről és az emberi viszonyokról szól. Bármelyik században játszódó darabról beszélünk, bármilyen körülmények közé helyezett figurákról, mindig ez a legizgalmasabb probléma számomra. Ahogy a Learben is: az, hogy milyen gyengék vagyunk és mennyire képtelenek arra, hogy legyőzzük a bennünk élő démonokat.”
A darab címszerepében látható Ráckevei Anna fiatal színésznőként szerepelt először a Lear királyban. Elmondta: hálás a sorsnak, hogy ismét foglalkozhat ezzel a sűrű szövetű, izgalmas szöveggel.
Forrás és további részletek: Csokonai Színház.
