A korábban várt 4,7 százalékról 4,9 százalékra emelték az idei GDP-növekedési előrejelzésüket a Takarékbank elemzői – jelentették be a bank csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az első fél év lendületes gazdasági növekedése, egyes ágazatok kifejezetten dinamikus júliusi teljesítménye, a továbbra is jelentős bérkiáramlás, a családvédelmi és gazdaságvédelmi akcióterv, valamint az erőteljes működőtőke-beáramlás együttes hatásával indokolta a prognózis javítását.
A bank elemzőinek idei növekedési várakozása enyhe lassulást jelent a tavalyi 5,1 százalékos GDP-növekedés után; 2020-ra nem változtattak korábbi, 3,7 százalékos prognózisukon.
Előrejelzésük szerint a lakossági fogyasztás az idén 4,4 százalékkal, 2020-ban 3,9 százalékkal bővülhet; az infláció éves átlagban 3,4 százalékra gyorsulhat idén, jövőre pedig 3 százalékra lassulhat; a reálbérek tovább emelkednek; a forint/euró árfolyam a következő hónapokban a 330-335-ös sávban maradhat.
Suppan Gergely elmondta: a magyar gazdaság külső környezete egyre kevésbé támogatja a hazai növekedést, az európai gazdaságok konjunktúrája érdemben fékeződött. Az idei második negyedéves adatok alapján a világgazdaság növekedése tovább lassult – tette hozzá.
Most az figyelhető meg, hogy a német és a magyar ipar fejlődése elszakadt egymástól. Míg a német járműipar napjainkban komoly nehézségekkel küzd, ráadásul a Brexit körüli bizonytalanságok visszavetik a német ipar termelését, a magyarországi autóipari cégek termelése továbbra is bővül, például az Audi – egyes hírek szerint – a tavalyi 100 ezer autó helyett idén mintegy 160 ezer gépkocsit kíván gyártani Magyarországon – magyarázta Suppan Gergely.
Jelezte: az építőipar 2015 óta mintegy 70 százalékos növekedést produkált, az irodapiacon is „brutális a bővülés”. Hozzátette: a szállodapiacon is jelentős a fejlődés, most 50 szállodafejlesztés zajlik a fővárosban.
A Takarékbank előrejelzésében rámutatnak: igen erős a beruházási tevékenység az irodai, kereskedelmi, ipari, logisztikai, szálláshely-szolgáltatási területeken. Tavaly az uniós forrásbeáramlással majdnem megegyező, 4,3 milliárd euró működőtőke-beruházásról született döntés, amelyek szintén a következő években valósulnak meg, míg idén már eddig a tavalyi évi bejelentéseket megközelítő, 1350 milliárd forintot értek el a beruházási döntések.
A beruházási ráta az idén év végére elérheti a 29 százalékot – mondta Suppan Gergely.
Az uniós támogatású projektek döntő része a közeljövőben valósulhat meg, mivel az eddig az unió által kifizetett számlák alapján a jelenlegi ciklus projektjeinek 39 százaléka fejeződött be. A következő években pedig a tisztán állami beruházások is érdemben nőnek majd – tette hozzá.
Suppan Gergely jelezte: várakozásaik szerint idén 10,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Ez a várt 3,4 százalékos infláció mellett 7 százalékhoz közeli reálbér-növekedést eredményezhet – fűzte hozzá.
Tavaly a GDP 68,4 százalékára mérséklődött az államadósság, az Eximbank beszámításával az államadósság a GDP 70,2 százaléka volt.
Suppan Gergely jelezte: a következő években az alacsony költségvetési hiány, valamint a nominális GDP 6,5-9 százalékos növekedése miatt az államadósság GDP-arányos mértéke gyorsabb ütemben mérséklődhet, így 2019-ben az Eximbankot is beszámítva a GDP 66 százaléka közelébe, jövőre 63 százaléka közelébe, 2021-ben pedig a 60 százalékos maastrichti küszöb alá süllyedhet az államadósság-ráta.
Kiemelte: a külső finanszírozási képesség a közeljövőben ismét meghaladhatja a 6 milliárd eurót, ennek hatására 2021-re Magyarország nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet.
A címlapfotó illusztráció.
