Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla király leányának ünnepét a katolikus egyház január 18-án tarja. Ehhez közeledvén Szent Margit csontereklyéje Újszentmargitáról érkezett Miskolcra.
A felbecsülhetetlen értékű kegytárgyat egy héten keresztül lehetett megtekinteni, ám mindennap más templomban. Az elmúlt csütörtökön érkezett az ereklye a diósgyőri római katolikus templomba, majd miskolci látogatását szerdán a Martinkertvárosi Jézus Szíve Plébániatemplomban fejezte be. Tiszteletére virrasztást és ünnepi szentmiséket tartottak.
IV. Béla király leánya 1242-ben született Spalatóban, a mai Horvátország területén. Nevét Antióchiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit Margit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Édesanyja még várandós volt, amikor Batu kán seregei 1241-ben betörtek Magyarországra. A szülők védelmet kértek a tatárok ellen, és cserébe Istennek ajánlották születendő gyermeküket, aki aztán hároméves korában került a veszprémi domonkos nővérekhez.
A fennmaradt szenttéavatási akták Margit nővér- és kortársainak vallomását is tartalmazzák. Ezekből kiderül, hogy számára természetes volt a szabályok szigorú megtartása, a kemény önsanyargatás, és a súlyos betegek kitartó ápolása. 1270. január 18-án, huszonnyolc éves korában halt meg. Boldoggá avatása már 1276-ban megtörtént. A magyarok kezdettől fogva nagyon tisztelték, sírjához zarándokok jártak, és csodatételeket is tulajdonítottak neki. Tisztelete gyorsan elterjedt Itáliában is, első ábrázolásai ott születtek. Margitot békességszerzőként is emlegetik, ő a védőszentje a magyar ifjúságnak, a nevelő- és gyógyintézményeknek. XII. Piusz pápa avatta szentté 1943-ban.
