A Magyar Nemzeti Múzeum tárlata az elmúlt 40 év legjelentősebb, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő kiállítása a hunok királyáról, Attiláról.
Tömegek tiltakoztak ellene, mégis felépült. 1889. március 31-én befejeződtek a kivitelezési munkák és elkészült a párizsi Eiffel-torony.
A 16. században épült szerencsi várban ma folyamatosan programokat tartanak, és itt működik a világ egyik legnagyobb képeslapgyűjteménye.
24 ezer négyzetméteres látványpark és Árpád-kori skanzen várja a látogatókat Dinnyésen, a Velencei-tó közelében.
Frank Wildhorn, a Broadway-n is több darabot jegyző szerző I. Péter című történelmi musicaljének magyarországi bemutatóját láthatja a közönség 2026. április 30-án az Erkel Színházban.
Része a jubileumi programoknak a népszerű Tacskótalálkozó, amelyre már 140 kutyát regisztráltak előzetesen. A gyulai Almásy-kastély színes programokat kínál az ünnepi év során.
A csütörtöktől keddig tartó mohácsi busójárásra a szervezők százezer látogatót várnak. A vidám, téltemető rendezvény felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára is.
Egyedülálló római kori utakat, épületeket, tereket, ritka padlóburkolatot találtak a régészek Gyulafehérváron, ezekre építenék a buszpályaudvart.
A magyar koronázási palást reprodukciójával ajándékozta meg az Operaház a Nemzeti Múzeumot. Az ereklye eredeti állapotát idéző reprodukció a dalszínház jelmezműhelyében készült.
A Nemzeti Múzeum új Attila-kiállítása ma Európa egyik legjelentősebb tárlata, ahol 13 ország múzeumából érkezett 400 műtárgy idézi meg Attila fejedelem alakját és a hunok korát.
Már a turisták is láthatják a Palatinus-domb egyik legrégebbi lakóépületének épségben megmaradt falait és a padlózatot borító díszítést.
Restaurálták a Nagy Leó találkozása Attilával Róma falai alatt című festményt, és nemsokára a közönség is láthatja.
