Életének 81. évében elhunyt Kossuth-díjas művészre egyik kultfilmjével emlékeztek a közmédiában.
Szomjas György otthonában hunyt el 2021. április 7-én, temetéséről annyit tudni, hogy szűk családi körben helyezik majd végső nyugalomra. Életműve előtt tisztelegve az M5 kulturális csatorna levetítette az 1981-ben forgatott sikerfilmet.
A Kopaszkutya zenés filmszatíra Szomjas György rendezésében, amely egy korabeli rockzenekar történetét meséli el csípős humorral. Mivel a banda turnéja nem hozza a várt sikert, a tagok beismerik, hogy változtatniuk kell. Vezetőjük javasolja: váljanak külvárosivá, írják meg saját kőbányai környezetük dalait, legyenek „Kőbánya Blues Band”. Így alakul át az eredetileg Colorado együttes Kopaszkutya zenekarrá. Szereznek egy kutyát, meghívják énekesnek Billt, durvább szövegeket írnak. Már az első koncertjük óriási dobás, a gellérthegyi szabadtéri buli pedig meghozza a nagy áttörést: a közönség őrjöng a dalaikra.
A film mind itthon, mind külföldön hatalmas sikert aratott. A kelet-európai alkotásokban szokatlan témaválasztás még a nyugati közönség figyelmét is felkeltette. Szomjas György miközben egy külvárosi magyar rockzenekar karriertörténetét mesélte, hitelesen mutatta be a közeget, a csöves kultúrát és a kort. Remek figurákat talált a filmhez, a P. Mobil és a Hobo Blues Band tagjai (többek közt Schuster Lóránt, Földes László Hobo, Deák Bill Gyula, Póka Egon) keltették életre a sztori fiktív szereplőit. A lelkes fogadtatás arra ösztönözte 2011-ben a rendezőt, hogy elkészítse a folytatást Kopaszkutya Kettő címmel.
Szomjas György 1940-ben született Budapesten. 1960–1964 között a Budapesti Műszaki Egyetem, majd 1964–1968 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Pályája kezdetét dokumentumfilmjei határozták meg, később fordult a játékfilmek felé, és leforgatta az első magyar easterneket.
1969–1974 között a Balázs Béla Stúdió vezetőségének tagja, a szociológiai filmprogam egyik kezdeményezője volt, elkötelezett híve a táncházmozgalom és az autentikus népi zene megörökítésének. 1995-től egy évtizeden keresztül a Magyar Filmművészek Szövetségének főtitkáraként, 1999-től az Európai Filmakadémia tagjaként tevékenykedett.
Játékfilmjeivel – Talpuk alatt fütyül a szél (1976), Rosszemberek (1978), Kopaszkutya (1981), Könnyű testi sértés (1983), Falfúró (1985) Mr. Universe (1987), Könnyű vér (1989), Roncsfilm (1991), Csókkal és körömmel (1994), Gengszterfilm (1999),Vagabond (2002), A Nap utcai fiúk (2007) – műfajt teremtett Magyarországon. Ironikus hangvételű, könnyen érthető, szellemes párbeszédekkel tűzdelt alkotásai – mély tartalmuk és kemény mondandójuk ellenére – mindig nagy közönségsikert arattak.
Munkásságáért jelentős elismerésekben részesült. Filmszemlék, filmkritikusok díjai mellett a brüsszeli Aranykor-díjjal (1985), Balázs Béla-díjjal (1986), kiváló művészi címmel (1996) és Kossuth-díjjal (2005) tüntették ki.
(Kiemelt kép forrása: port.hu)
Kövessen minket: Facebook
