Árpád- és hun kori aranyleletek, csatok, edények, sőt egy 70 kilogrammos római kilométerkő is látható csütörtöktől a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kincset érő közösség című tárlatában, amely az intézmény Közösségi Régészeti Programjában részt vevő önkéntesek előtt tiszteleg.
A kezdeményezés 2017-ben indult munkacsoportként, mára pedig már több mint 200 aktív tagja van, akik az ország minden tájegységéből képviseltetik magukat. Az MNM olyan leleteket köszönhet ennek a közösségnek, amelyek segítségük nélkül sosem kerültek volna elő, így az intézmény gyűjteményét sem gazdagítanák – emlékeztet a Nemzeti Múzeum által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény.
A kiállítást Krucsainé Herter Anikó kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkár (Emmi) nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy amíg vannak olyan közösségek, amelyek a nemzeti kultúra múltjának, hagyományainak kutatásával és ápolásával foglalkoznak, addig nyugodtak lehetünk a magyarság jövőjét illetően. A Kincset érő közösség című kiállítás 24 olyan leletegyüttest mutat be, amelyeket – egy-két kivételtől eltekintve – korábban még sosem láthatott a közönség.
A szervezők kiemelik például a nyergesújfalui hun áldozati aranyleleteket, melyekben csatok és különféle veretek mellett többek között egy aranyozott ezüst nyeregveret is található. A kisbárkányi Árpád-kori temető gazdag leletanyaga mellett több sírt is bemutat a kiállítás, amely több mint 400 tárgy segítségével az őskortól a 18. századig kalauzolja a látogatókat. A tárlat a terepmunka mellett az önkéntesek múzeumi életét is bemutatja, a látogatók így bepillanthatnak a restaurálás folyamatába is.
A közlemény felidézi a nógrádmegyeri éremkincs történetét is: a 17. század elejéről származó, 119 darabos tallérlelet egy családi ház alapozása közben került elő. A tulajdonosnak köszönhetően az érméket szakszerűen tudták feltárni a régészek, akik az ásás közben még kilenc aranyérmét is találtak. A diósjenői aranylelet ezzel szemben egy hányatott sorsú, különleges tárgyegyüttes, melyet a rendőrség foglalt le.
Az illegális keresőzés nyomán előkerült aranytárgyak egy részét menekülés közben a Dunába dobták. Ez jelentősen megnehezítette a régészek munkáját, sajnos kontextus nélkül kellett a tárgyakat feldolgozni, így a leletek tudományos értéke jelentősen csorbult – hangsúlyozzák a szervezők. A Közösségi Régészeti Programról szólva a közlemény emlékeztet: ennek keretében a múzeum saját szakembergárdája mellett önkéntesek közreműködésével folytat kutatást, tár fel régészeti lelőhelyeket és végzi el a tárgyak feldolgozását.
Az MNM Közösségi Régészeti Programja 2017-ben indult; résztvevői csak tavaly több mint 1600 munkaórát dolgoztak a feltárásoknál. A résztvevők tevékenysége nemcsak a terepi munkát, hanem sokszor a leletek feldolgozását, leltározását is segíti. A Kincset érő közösség című kiállítás szeptember 4-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.
