Méltatások, elemzések és közhelyek tömege követi II. Erzsébet brit uralkodó halálát, de a szokásokat és a királyi ház protokollját ezek nem érinthetik. A gyász és az uralkodóváltás nem hat ki a brit kormányzásra sem.
Az első hatás a nemzeti gyász és a sokk. Azt a személyiséget veszítették el, akire a modern Britannia épült. Több nemzedék is felnőtt Erzsébet uralkodása alatt, és emlékét nem csak Britanniában, de Kanadában, Ausztráliában és a Föld sok más országában is nemzeti gyásszal és megemlékezésekkel övezik majd.
A királynő legelismertebb életrajzírója, Penny Juror szerint halála traumatikus esemény, hatása hosszan tartó lesz, hiánya pedig szinte betölthetetlen űrt hagy maga után. Elsősorban azért, mert nagyon hosszú történelmi szakaszban jelképezte az ország stabilitását, ami megszokottságot eredményezett, és ami most megrendül, vagy akár teljesen eltűnik.
Miután a nagyközönség tudomást szerzett arról, hogy a királynő eltávozott, több dolognak is meg kell történnie a színfalak mögött, és részben a nagyközönség szeme előtt.
A szokás az, hogy a halál beálltának tényét elsőként a miniszterelnökkel, tehát Liz Truss-szal közlik az orvosok, aki néhány nappal korábban kapott megbízást Őfelsége kormányának megalakítására a balmorali kastélyban. A szokatlan helyszínválasztás oka az volt, hogy a királynő egészségi állapota már gyors romlást mutatott, és nem volt értelme hosszú oda-vissza repülőútra kényszeríteni őt.
A brit kormányzati rendszer alapköve a szuverén államhatalmat megtestesítő koronás fő és a kormányzás hatáskörének megosztása. Ez a doktrína III. György uralkodására nyúlik vissza, a királynő távoli felmenőjére, aki szintén hosszú időt töltött a trónon 1760-1820 között. A hatalommegosztás elvéből következően sem a királynő halála, sem az új uralkodó trónra lépése nem befolyásolja alapvetően a kormányzás menetét. Lizz Truss miniszterelnök marad, miként Erzsébet is „megörökölte” apjától Sir Winston Churchillt, aki a politikai mentora és mindvégig politikai példaképe lett.
A koronás fők halálát követő eljárás percre pontos és precíz katonai műveletekre hasonlít, és mindegyik eljárásrendnek van fedőneve is. Apjának, VI. Györgynek temetési protokollja a Hyde Park Corner kódnevet viselte, míg az anyakirálynő (György felesége és Erzsébet édesanyja) halálakor a Tay Bridge volt a kódnév.
Az ITV és a Sky munkatársai már évek óta a Mrs. Robinson kódot használják a királynő halálának esetére. A vezető brit tévécsatornák már korábban megállapodtak egymással a ceremóniák közvetítési pozícióiról a Green Park mentén, és más helyszíneken.
II. Erzsébet halálát követő eljárásrend neve London Bridge
A POLITICO (és más lapok is) már korábban részletesen ismertették a művelet terveit. A II. Erzsébet halálát követő eljárásrend neve London Bridge, aminek beindításáért a királynő magántitkára, Sir Edward Young felel, aki 18 éve a királynő legbelsőbb bizalmasa és ügyeinek intézője. Ő koordinálja majd a Palota és a kormány teendőit a külföldi partnerek és a 36 nemzetközösségi nemzet felé. Ennek a műveletnek a központja ismeretlen helyen működik.
Ettől fogva a királyi ház minden alkalmazottja fekete karszalagot visel a bal karján, amelynek szélessége három és egynegyed hüvelyk.
Ugyanez a mondás hangzott el 1603-ban, amikor I. Erzsébetet I. Jakab követte a trónon, majd 1901-ben, amikor Viktória királynőt VII. Edvárd váltotta. Maga a szlogen francia eredetű, de a britek is átvették, mint üzenetet az ország számára, hogy a trón sosem lehet betöltetlen, és a királyi hatalom változatlan. Ez a szuverenitás akkor is fennállt, amikor I. Edvárd király a Szentföldön harcolt, miközben odahaza apja, III. Henrik életét vesztette. Ezért Edvárd egy ideig távolról uralkodott.
A leszármazási rendet az 1701-ben megalkotott törvény rendezi, amely szerint egyértelműen és vitathatatlanul Erzsébet királynő fia, Károly walesi herceg lesz a király. Uralkodói nevét maga választhatja meg, és egyelőre nem tudunk arról, hogy ne a III. Károly név mellett döntsön. Stuart házi névelődje 1660-1685 között uralkodott.
A temetés előtti szakaszban Károly Skóciába, Észak-Írországba és Walesbe látogat. Első uralkodói szavai a Szent Jakab-palotában hangzanak el.
A végső búcsú
A királynő halála és gyászszertartása között várhatóan 10 nap telik el, ezalatt holtteste a Buckingham-palotában marad, ahol a család együtt töltheti el a gyásznapokat. Ezt követően a testet a Westminster Hallba szállítják, ahol néhány napig a nyilvánosság leróhatja tiszteletét. (2002-ben több mint 200 000 ember látogatta meg az anyakirálynő földi maradványait.) A 10. napon a holttestét átszállítják a Westminster Abbeybe, az állami ceremóniára. A szertartásra a világ minden tájáról érkeznek majd állami vezetők, és ennek az eseménynek a technikai és biztonsági feltételeit a kormány garantálja.
A gyászszertartást a Canterbury-i érsek celebrálja, lévén a brit uralkodó egyben az anglikán egyház feje is.
A temetés napja nemzeti gyásznap lesz (beleértve a tőzsdezárást is), és reggel 9 órakor a Big Ben harangjai vezetik be. Az elhunyt uralkodó végső nyughelye a windsori királyi kastélyban lesz, a VI. György emlékkápolnában, szülei, testvére és férje körében.
Mikor koronázzák meg Károlyt, és milyen szerep vár rá a következő években?
A 73 éves Károly koronázására néhány hónappal a királynő temetése után kerül sor, de ennek a szakasznak az időtartamát még nem döntötték el. Ezt követően a walesi herceg címe Erzsébet unokájára, Vilmosra száll, megjelölve őt, mint a következő uralkodót.
Tavaly, a skóciai COP-26 klímakonferencián Károly figyelmeztette a világ vezetőit, hogy „háborúszerű alapokra” kell lépniük ahhoz, hogy kezeljék az éghajlatváltozás és a biológiai diverzitás csökkenésének globális fenyegetését. Charles a megelőző években is megfogalmazott hasonló kéréseket és javaslatokat, küzdött a környezetvédelmi ügyekért, ami közéleti pozíciójához mérten szokatlan volt. Most az ügyet felvállaló legkiemelkedőbb személyiségek közé tartozhat, miután II. Erzsébetet követi a trónon.
Az új uralkodó Nagy-Britannia államfője, valamint a „Nemzetközösség birodalma” más országainak államfője is lesz, amelyek még mindig elismerik az uralkodót, beleértve Ausztráliát, Kanadát és a Bahamákat. 2018-ban a királynő Károlyt a Nemzetközösség fejévé is kinevezte, amely az Egyesült Királysággal együtt egy 53 országból álló csoport, melyet kulturális vagy politikai szálak fűznek össze, jórészt az egykori birodalom részeiként.
Károly volt a leghosszabb ideig hivatalban lévő trónörökös, akinek pozícióit, ügyeit és személyes konfliktusait (mindenek előtt Diana hercegnével) egész életében górcső alá tették. Az elmúlt hónapokban egyre több királyi feladatot vállalt, de ez nem változtat azon, hogy az utódlással új szakasz kezdődik. Onyeka Nubia, a Nottinghami Egyetem történésze szerint „bizonytalanság várható politikailag, de kulturális és társadalmi szinteken is”, mert a király egy zavaros, veszélyes és bizonytalan időben kezdi meg uralkodását.
Az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, és a brexit nyomán próbálja megalapozni új pozícióját a nagyvilágban. A kiválás magát a királyság egységét teszi próbára, pontosan egyidőben egy új miniszterelnök, Liz Truss hivatalba lépésével, infláció, energiaválságok és az ukrajnai háború közepette. A királyi palota és a Downing Street józan együttműködése immár ugyanolyan fontos, mint London bombázásának idején.
A brit monarchia mindig legutóbbi évtizedeit az úgy nevezett ‘puha hatalom’ jellemezte, országon belül és kívül egyaránt. A birodalmi időkhöz képest, amikor a korona leplezetlenül használta katonai erejét, főként a tengereken, a modern időben a kultúra és a tudomány és az információs befolyás lett jellemző a szigetország politikájára. „A monarchia fennmaradásának oka az, hogy folyamatosan új szerepeket keresett magának” – mondja Ed Owens, a modern brit monarchia történésze. És ez lehet az új király vezérelve: gondoskodni a monarchia fennmaradásáról”, lehetőleg a puha politikai eszközök szélesítésével.
Az uralkodónak nincs valódi politikai hatalma, de például az éghajlatváltozás kezelése érdekében szorosan együtt kell működnie a kabinettel. Emellett meg kell küzdenie azzal a valószínűleg megújuló kérdéssel, hogy a monarchia intézménye hogyan illeszkedik Nagy-Britannia valós helyéhez a világban.
A brit monarchia politikai intézmény, de a politika fölött is áll, és a királyi család ezt nagyon komolyan is veszi. Az alig száz éves Windsor-ház szellemisége az, hogy kötelességük ellátni azokat a funkciókat, amelyek összességükben unalmasak és nem sok hasznot húznak személy szerint, de fontosnak érzik a kormányzati rendszer megóvását” – mondja Philip Murphy, a Londoni Egyetem történeti és politikai igazgatója. „És ezért kötelességük van a nemzettel és a brit néppel szemben.”
Az különösen éles kérdés, mivel az Egyesült Királyság a brexit nyomán a „Globális Britannia” gondolatát hirdette meg, amiben az Egyesült Királyság az Európai Unión kívül újra megerősíti hatalmát és befolyását. Ez azt jelenti, hogy kereskedelmi megállapodásokat kötnek a világ többi részével, de jelenti Ukrajna mélyen elkötelezett támogatását is Oroszország ellenében.
A brexit felszínre hozta Nagy-Britannia puszta államjogi létének alapkérdéseit is, főként az egyensúly megőrzését a korona alkotóelemei, vagyis Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország között. Felelevenítette a skót függetlenség kérdését is, ami ismét napirendre kerülhet. Kényes kérdéseket kerülnek elő Észak-Írország státuszával kapcsolatban, és lehetségessé válik Írország újraegyesítése. Még Wales is egyre nagyobb érdeklődést mutat a függetlenség iránt.
Károlynak ezekkel az újraéledő kérdésekkel is szembe kell néznie, amikor már nem csak árnyéka és bizalmasa az uralkodónak, hanem maga ül a felelősséget jelentő trónuson.
Forrás: euronews.com
Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!
