A 2025-ös üzenet szerzője: Theodoros TERZOPOULOS, Görögország Színházigazgató, tanár, író, az Attis Színházi Társulat alapítója és művészeti vezetője, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke.
„Új narratív utakra van szükségünk, amelyek célja az emlékezet ápolása és egy új erkölcsi és politikai felelősség formálása, hogy kiléphessünk a mai középkor sokféle formát öltő diktatúrájából”– áll Theodórosz Terzopulosz görög színházigazgató, tanár, író a színházi világnapra megfogalmazott üzenetében.
A színházi világnap hagyománya
A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) kezdeményezésére 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója.
A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.
Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára. Legelőször Jean Cocteau szövege hangzott el 1962-ben több mint húsz ország színpadain.
Az idén Theodórosz Terzopulosz, az Attis Színházi Társulat alapítója és művészeti vezetője, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke fogalmazta meg üzenetét, amelyet az előadások előtt a színházakban felolvasnak.
Egy olyan világban, ahol elszegényedett polgárok a virtuális valóság börtöncelláiba zártan, fullasztó magányukkal körülárkoltan léteznek – vajon meghallja-e a színház a segélykiáltásokat? Egy olyan világban, ahol totalitárius rendszerek kontrollja és elnyomása alatt robotokként kell leélni az életet
– fogalmaz a művész üzenetében, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez szerdán.
Felteszi a kérdést, hogy vajon aggasztják-e a színházat az olvadó jégsapkák, az ökológiai pusztítás, a globális felmelegedés, a szélsőséges időjárási jelenségek? Szorong-e a színház azon, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja? – kérdezi, kiemelve, hogy a másik embertől, az idegentől való félelem átható érzése uralja gondolatainkat és tetteinket.
Vajon a színház reflektorfénye képes megvilágítani a társadalom traumáit ahelyett, hogy félrevezető módon önmagára irányítja a figyelmet? – teszi fel a kérdést. Kiemelte: mindezekre nincs végleges válasz, mert a színház a megválaszolatlan kérdéseknek köszönhetően létezik és tartja fent magát.
Új narratív utakra van szükségünk, amelyek célja az emlékezet ápolása és egy új erkölcsi és politikai felelősség formálása, hogy kiléphessünk a mai középkor sokféle formát öltő diktatúrájából – írta.
A világnap alkalmából számos színház rendhagyó programokkal várja a közönséget és több díjat is odaítélnek.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) a Bajor Gizi Színészmúzeumban Szervusz, Jóska! címmel felolvasószínházi produkciót mutat be Szigeti József Egy színész naplója című önéletrajzi írása alapján, Szirtes Balázs színművész előadásában. Szabó Attila, az OSZMI igazgatóhelyettese tárlatvezetést tart a Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában, 1823-1849 című kiállításban.
A világnapon nyílik meg a Bánki-tó partján álló METTRIN művészeti központ. A megnyitón Balázs Zoltán művészeti vezető és Csen Csungven, az ITI Nemzetközi Színházi Intézet ősszel hivatalba lépő főigazgatója mellett számos neves művész fellép.
A Vígszínház a világnapot koncerttel ünnepli. Válogatott dalokat, slágereket hallhat a közönség, a színház elmúlt ötven évének zenés előadásaiból, Presser Gábor, Szörényi Levente, Másik János, Dés László és Kovács Adrián vígszínházi műveiből, emellett színháztörténeti írások, irodalmi részletek is elhangzanak.
A Nemzeti Színházban március 24. és 30. között rendezik meg a Magyarországi Nemzetiségi Színházak Jelen/Lét fesztiválját. A világnapra nemzetiségi performansszal készül a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata.
Az Örkény Színházban a Szünet nélkül – Színházi világnap Nádas Péterrel című estre várják a közönséget. Az író húsz éve megjelent Párhuzamos történetek című művének néhány motívuma alapján Szorul a hurok címmel Forgách András írt drámát, az ebből készült felolvasószínházi előadást mutatják be és beszélgetést tartanak.
Szegeden Fábián Péter Kenyértörés című darabjával köszöntik a világnapot. A vitaszínházi előadás a görög-perzsa háborúk idején játszódik, a szolidaritás és a háború viszonyát vizsgálja.
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban csütörtöktől háromnapos programsorozattal ünnepelnek, klasszikus és kortárs szerzők előadásaival, kulisszalátogatással, nyílt nappal is készülnek. Csütörtökön a Janovics, pénteken a Hamlet, szombaton az Édes Anna című előadás látható.
Sepsiszentgyörgyön nyilvános próbával, kiállítással és színészkávézóval ünnepelnek.
A program A mindent látó királylány című bábelőadással indul, majd Pignitzky Gellért Determinált című előadásának nyílt próbája, Bagossy Levente díszlettervező kiállításának megnyitója, Shakespeare A vihar című darabja várja a közönséget, az estét a színház színészzenekarának koncertje zárja.
A világnap alkalmából ítélik oda a Hevesi Sándor-díjat, az ITI magyar központja által alapított elismerést, a MASZK Országos Színészegyesület a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával (ma: Kulturális és Innovációs Minisztérium ) alapított Gobbi Hilda-életműdíját, valamint a Soós Imre pályakezdő díjat.
Borítókép: ILLUSZTRÁCIÓ: Nézőtér (Fotó/forrás: Pixabay)
