Vona Ildikó/ PannonHírnök: Hogyan kezd el egy fizikus a Szent Koronával foglalkozni?
Németh Zsolt: Úgy, hogy rájön, amit a történészek, művészettörténészek állítanak róla az helyenként hiányos, és nagy szükség van rá, hogy a műszaki-természettudományos oldal is becsatlakozzon a korona vizsgálatába.
Konkrét dolog indította el az úton? Olvasott valami újságcikket, vagy hogyan kezdődött?
Igen, olvastam tanulmányokat, és ezek váltották ki az érdeklődésemet. Hamar átláttam, hogy a kutatáshoz hozzá tudok tenni.
Számomra nagyon távol áll egymástól a fizika és a Szent Korona…
Pedig nincs annyira távol. Anyagból van, érhetik sérülések, letörhetnek róla kisebb-nagyobb alkotóelemek, lecserélhetik a zománcképeket. Azért hozom ezeket példának, mert ez mind megtörtént, és ezek felderítése elsősorban nem történészi, művészettörténészi feladat.
Hogyan kezdett hozzá a munkához?
Háromféle forrást használtam: történeti forrásokat, aztán korabeli ábrázolásokat – ezek nagyon sokat segítenek, mert olyan dolgokat megmutatnak, hogy mi van rajta, mi nincs rajta, mi hiányzik, mi tört le, mit pótoltak. A harmadik forrás pedig a különböző szakvizsgálatok eredményei. Volt aranymíves, ötvös, valamint mérnöki szakvizsgálat – ezekre nagyon jól tudok támaszkodni, és természetesen az archív és modern felvételekre is.
A régebbi forrásoknál mi tekinthető hiteles forrásnak?
Révay Péter (1568–1622 – a szerk.) koronaőr adott a Szent Koronáról először leírást, amelyben annak hátsó részén a Szűzanya ábrázolását említi, és ezt tette kortársa, Berger Illés is. Két független tanú állítja tehát, hogy a korona hátsó részén Szűz Mária ábrázolása volt. A jelenleg ott lévő, Dukász Mihály bizánci császárt ábrázoló zománckép így szükségszerűen másodlagos. A dokumentumok körében még kiemelkedő fontossággal bírnak a koronázási jelvények okmányai. A koronaládában, amikor visszakaptuk az Egyesült Államokból, egy iratcsomag is érkezett, ezek a koronaőri feljegyzések, amelyek akkor születtek, amikor a ládát kinyitották.
A koronaőröknek meg kellett vizsgálniuk, hogy megvan-e minden, ép-e minden, és amikor az adott esemény – általában egy koronázás vagy egy közszemle – után visszatették, megint csak aprólékosan át kellett nézni, hogy rendben van-e, és ezt is naplózni kellett.
Egy-két olyan feljegyzés van, hogy most letört egy ékkő, de általában mindent rendben találtak.
A sérülésekről mit tudunk?
Ki kellett következtetni, hogy mikor történhettek a sérülések. Súlyos sérülésnek azt tekintem, amikor áttörtek a pántok, és három ilyet tudtam azonosítani. Sérülés csak a koronaládán kívül következhetett be. Azt tudom igazolni, hogy az első pántáttöréses sérülés 1790 előtt történt, a második és a harmadik pedig a 19. században. Ezt a könyvemben részletezem és adatokkal is alátámasztom.
A kereszt mikor ferdült el?
A kereszt fokozatosan ferdült el az idők folyamán.
Ahogy a pánt deformálódott, úgy ferdült a kereszt is? Vagy a kettő független egymástól?
Nem egészen, azért ez összefügg. A kereszt egy viszonylag súlyos tárgy, ami egy zománckép hasában van benne, és a rögzítés nem olyan, ami ezer évig kitart. Visszakövethető történeti adatokból, hogy fokozatosan történt a kilazulása. Kazinczy Ferenc 1792-ben vármegyei követként látta a Szent Koronát, kezébe is foghatta és vizsgálhatta. Ő mondja, hogy „a kereszt arra biccen, amerre a természetes vonadékja vagyon”, vagyis amerre a saját súlya húzza. Két évvel korábban Johann Nepomuk Schauff pozsonyi festőművész II. Lipót koronázása után látta, és azt írta, hogy a kereszt helyzete nem stabil.
Amikor átvették a bécsi fogság előtt a Szent Koronát 1784 áprilisában, a feljegyzések között ott szerepel, hogy a kereszt megdőlt.
A Kapuzinergruftban Bécsben – ahol a Habsburgok temetkeztek – van egy Szent Korona-ábrázolás, ott is ferde a kereszt. 1764-ben készült, Balthasar Moll készítette. Már a 18. században olyan ábrázolások sora jelent meg, ahol ferde keresztet látunk. Olyan is van persze, ahol egyenesen áll, mert ki lehet egyenesíteni, csak az már nem lesz tartós, mert nem stabil a rögzítése.
Milyen fajta sérülések vannak még a koronán, ami visszakövethető?
Jónéhány olyan ékkő és gyöngy van, amelyik korábban letört és már nem az eredeti, hanem helyettesített, de az abroncs hátsó részének tetején lévő 18 gyöngy közül 14 még eredeti. A pártázat tetején lévők között viszont már csak egyetlen eredetit találunk.
A korát meg lehet határozni? Hány éves lehet ez a korona?
A korona életkorát az alapján lehet megbecsülni, ami rajta van, és korhatározó tud lenni.
Például mi az?
Egyrészt, hogy a zománcképek milyen technikával készültek. A zománcművészetnek van egy fejlődéstörténete, és a zománcképet megnézve látom, hogy milyen technikával készült. Az viszonylag szűk időhatárok közé behelyezhető.
Ami 1300-ban készült, arra nem lehet rámondani, hogy 800-ban készült, mert annyira más volt a zománctechnika.
Alakult, változott, és ez alapján nagyjából 1000 körülre lehet tenni a korona keletkezési idejét. A hagyomány is így tartja, tehát nem 1200-ban, nem is 800-ban készült, és nem lehetett Attila koronája. A másik, ha a pántokon lévő filigrándíszítéseket – ezeket a kis kígyózó elemeket – megnézzük, ezeknek milyen időperiódusban látjuk a rokonait, akkor megint nagyjából ugyanerre az időszakra juthatunk.
Mi a helyzet a cserélt képekkel?
A cserélt képek kérdését azt hiszem, hogy meg tudtam oldani, legalábbis a Dukász Mihály ábrázolásét mindenképpen. A könyvemben bizonyítom, hogy nem csak, hogy másodlagos, hanem az újkorban került fel a koronánkra, tehát sem Dukász Mihály személyéhez, sem az uralkodása idejéhez nem köthető a koronánk keletkezése.
Miért van rajta ilyen sok zománckép? Nem jellemző, hogy uralkodói koronára ennyit rátegyenek…
19 alakos zománckép és 8 azsúrzománc, tehát összesen 27 van rajta. Ez az együttes képi programot hordoz, ezt el lehet olvasni, és nem mindegy, hogy a Boldogságos Szűz képmása van benne – ahogyan Révay Péter és Berger Illés írja –, vagy egy bizánci császáré. Az teljesen más olvasatot eredményez. A művészettörténet egészen idáig a bizánci császárral igyekezett olvasni, ezt el kell felejteni és vissza kell helyezni azt a személyt, aki amúgy is oda kívánkozna. A három legfontosabb isteni személy van kiemelt méretű és elhelyezésű zománcképen ábrázolva a Szent Koronán: a Teremtő, Krisztus és a Boldogságos Szűz, tehát ide nem kívánkozik a bizánci császár, még akkor sem, ha Krisztus földi helytartójának tekintették Bizáncban, mégsem egyenlő a Szűzanyával.
Az az elmélet helyes, hogy van egy latin és egy görög korona része, amit összeillesztettek?
Már a Szent Koronát vizsgáló mérnökcsoport megírta, hogy két ilyen meglehetősen szokatlan alakú tárgy nem kerül össze csak úgy véletlenül. A másik dolog: vegyük ki gondolatban a pántrendszert az abroncsból és tegyük le az asztalra! Mi történne?
Megállna szerintem…
Éppen ellenkezőleg! Összerogyna, mert a saját súlyát nem tudná megtartani. A kereszttel megterhelt pántrendszer nem tudná megtartani ezt a súlyt. A pántok négytized milliméter vastagságú színarany lemezek, összerogynának. Önálló tárgyként a pántrendszer nem tud létezni. A másik pedig, hogy a mérnökcsoport arra is rájött még a 80-as években, hogy az egész Szent Koronán egységes arányrendszer vonul végig, nem csak az abroncson, nem csak a pántokon, hanem az egészen, ez pedig erős, közvetett bizonyítéka annak, hogy egységes tervezésű és kivitelezésű.
Fizikusként, aki számokkal és arányokkal dolgozik, hogyan látja? Mennyire egységes ez a rendszer?
Én azt gondolom, hogy egységes.
Ezt valaki megtervezte?
Ezt valaki megtervezte. Túl jó ahhoz, hogy véletlenszerűen legyen így összeállítva. Gondoljunk arra, amit Révay Péter is leírt, hogy kilencességek jelennek meg rajta. A pántrendszeren ott van nyolc apostol, és kilencedikként beleereszkedik közéjük a Teremtő ábrázolása. Elől ott van a kétszer négy, azaz nyolc azsúrzománc, közéjük belehelyezkedik Krisztus ábrázolása. Ha gondolatban elől elvágjuk az abroncsot és széthajtjuk, akkor az abroncson lévő nyolc zománcképbe belehelyezkedik az, akinek az ábrázolása hátul volt, azaz a Boldogságos Szűzé. Tehát nagyon magas szintű tervezés; a nyolcasságok átalakulnak kilencességekké úgy, hogy egy kiemelt méretű és elhelyezésű zománckép kerül ahhoz a nyolcassághoz és fölemeli kilencességgé. A kilenc az isteni erő világba ereszkedésének száma. A nyolc az kettő a harmadikon, a kilenc pedig három a másodikon. Jól megfigyelhető a háromnak és a kettőnek a tudatos használata.
És mitől szent a Szent Korona?
Mi a szent? A szent az, ami közvetíteni tud a fizikai és a metafizikai között. A meta görög szó, azt jelenti, hogy valamin túl; a metafizikai azt jelenti, az anyagin túl. A régiek számára nem volt kétséges: az öt érzékszerv birodalmán túl is van valami, és az a lényegesebb, az a tágasabb, az adja a teljességet. A mai „anyagba belegyömöszölt” ember számára ez már nem evidencia, és ezért kellenek a szent emberek, szent tárgyak, szent fogalmak, szent terek, amelyek segítenek ezt felidézni. A templom is megszentelt hely; a sacrum szó azt jelenti, hogy elkerített, a profántól elkerített, és aki oda belép, azért teszi, hogy az anyagin túlit, a metafizikait képes legyen megtapasztalni, ebben segít egy szakrális tér. De segíthet egy szakrális tárgy, mint a Szent Korona.
Mi ennek a koronának a különlegessége?
Teljesen egyedi, nem illeszthető be semmiféle sémába. Sok mindenre hasonlít kicsit, de semmivel nem feleltethető meg. Az abroncs kicsit olyan, mintha Bizáncban készült volna, a pántok kicsit olyanok, mintha a Német-római Birodalom területéről származnának, de egyikről sem lehet kijelenteni, hogy egyértelműen onnan való – éppen ellenkezőleg.
Ennyi zománckép nincs más koronán.
A német-római császárin van még, de csak négy, és ez kapcsolódik az előző kérdéshez. Akik megalkották a koronánkat, azok üzenetet kívántak átadni Európa számára az egész képrenddel, ami rajta van. A Szent Korona a magyarság gondolkodásmódját, eszmerendszerét képviseli, ahogyan a német-római császári korona is kifejezi a saját eszmerendszerét.
Azon rengeteg a drágakő…
Igen, egyszer valaki nagyon frappánsan azt mondta, hogy a német-római császári koronán barbár pompa van. Számolatlanul fel vannak szórva rá az ékkövek, különböző színűek, méretűek, formájúak. A miénk sokkal rendezettebb, tisztább. Orvosszentek ábrázolása is van rajta, Kozmáé és Damjáné. A magyar király feladata, hogy gyógyítson. Királyi minőségében a világ gyógyítása a feladata.
Mennyi ideig készült a most kiadásra került könyv?
Húsz éve foglalkozom a Szent Korona kutatásával, ez már egy második, bővített kiadás. Másfélszer olyan vastag, mint az első, ami tizenöt évvel ezelőtt jelent meg. Sok új adat, információ került bele, az eltelt évek kutatási eredményeit mind megtalálják benne az olvasók.
Borítókép: A magyar Szent Korona (Fotó: MTI/ Ráfael Csaba)
