A magyar gasztronómia mellett a néphagyományok is főszerephez jutottak az Országos Farsangi Fánkfesztiválon, a Nagykanizsán rendezett háromnapos eseményen.
Finomabbnál finomabb fánkokat kóstolhattak, akik ellátogattak a 18. alkalommal megtartott fánkfesztiválra. A szalagos, csöröge-, forgács-, töltött fánk mellett még számtalan fánkfajtával találkozhattak az érdeklődők.
A farsang elengedhetetlen velejárója a farsangi fánk, amely Magyarországon a 19. században terjedt el széles körben. A fánksütés hagyománya a Dunántúlról indult, majd egyre több helyen vált szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangi időszakban az asztalra kerül ez a finomság.
Mittől szalagos a szalagos fánk?
A hagyományos farsangi fánk legismertebb típusa a szalagos fánk, amely fő jellemzője a könnyű, levegős állag és az egyenletes sütés:
- kelt tésztából készül
- olajban sül
- jellegzetes világos „szalag” látható az oldalán
- porcukorral, baracklekvárral kínálják
Nagykanizsán a farsang lezárásaként rendezik meg minden évben a fánkfesztivált, azzal a céllal, hogy a magyar farsangi kultúra egyik legismertebb étele, a farsangi fánk sokféle formában és ízvilágban kerüljön bemutatásra. A fánkkészítő versenyre a helyiek mellett Magyarország különböző tájairól és a határon túlról is érkeztek fánksütő csapatok.
A fesztivál három napja, február 12–14. között igazi ünnep volt, mely kulturális programokkal, felvonulással, koncertekkel, előadásokkal és sok-sok fánkkal várta a látogatókat .
Borítókép: Fánkkompozíció a nagykanizsai fesztiválon (Forrás: Facebook/ Országos Farsangi Fánkfesztivál)
