Az 50 éves Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) az élelmiszer-biztonság és a minőségi élelmiszer-előállítás egyik legfontosabb pillére Magyarországon, alapjait 1976-ban fektették le – mondta Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a VIII. Húsipari Szakmai Napon, Budapesten az AM keddi közleménye szerint.
A helyettes államtitkár arra emlékeztetett, hogy a szabályozás elsősorban az ipar és a hatóságok számára nyújt technológiai és ellenőrzési támpontokat, ugyanakkor minden piaci szereplő számára irányadó.
A cél az, hogy a fogyasztók és a kereskedők egyaránt pontosan tudják, mit várhatnak el egy-egy terméktől. A Magyar Élelmiszerkönyv ennek megfelelően a minőségi élelmiszer-előállítás előmozdítását és a fogyasztói tudatosság erősítését szolgálja
– írták.
Felkai Beáta Olga a közlemény szerint elmondta, az élelmiszerkönyv három kötetből áll, a kötelező előírások mellett irányelveket is tartalmaz, amelyeket fokozatosan emelnek át a jogszabályi környezetbe.
A szabályozási munkát egy 15 fős, paritásos alapon működő szakbizottság felügyeli: hat fő képviseli az ipart, hat fő a minisztériumokat és a hatóságokat, míg három fő a tudományos és fogyasztóvédelmi területet.
A rendszer működését jelenleg nyolc aktív szakbizottság segíti, többek között a húsipar, a tejipar, az édességipar és a sütőipar területén. Ezek a testületek dolgozzák ki az egyes termékkörökre vonatkozó technológiai részleteket, valamint a piaci változásokhoz való alkalmazkodás szakmai kereteit.
A helyettes államtitkár ismertette, hogy az elmúlt időszakban jelentős szigorítások történtek. Például a húskészítményekben sor került az érlelt kolbászoknál a félszáraz és száraz kategória létrehozása az eddigi piaci gyakorlatnak megfelelően. Ezentúl a kolbásznak is lehet nemespenész bevonata, nemcsak a szaláminak.
A tejtermékek körében kiemelt figyelmet kapott a Trappista sajt szabályozása. A módosítás célja az volt, hogy a fogyasztók számára egyértelmű különbség legyen a valódi Trappista sajt és az úgynevezett „Trappista jellegű” utánzatok között, biztosítva ezzel az egységes minőséget a termékcsoporton belül. A sütő- és tésztaiparban új fogalmak bevezetésére került sor, így például megjelent a vadkovász és a friss tojással készült tészta meghatározása, reagálva a piaci igényekre és a fogyasztói elvárások változására – tették hozzá.
Felkai Beáta Olga kifejtette, az élelmiszerkönyvi szabályozás célja, hogy ne lehessen a fogyasztókat megtéveszteni, ezért kiemelt figyelmet kapnak a termékek megnevezései és a valós összetételt feltüntető jelölések.
Hangsúlyozta,
a Magyar Élelmiszerkönyv egy folyamatosan megújuló rendszer, amelynek célja a tisztességes piaci verseny biztosítása, a minőségi élelmiszer-előállítás ösztönzése és a fogyasztók védelme, a magyar élelmiszeripar versenyképességének hosszú távú erősítése.
A fogyasztói tájékozódást segíti a magyarelelmiszerkonyv.hu weboldal is, ahol a szakmai szabályozási szövegek közérthető formában, magyarázatokkal kiegészítve érhetők el. A kezdeményezés célja az élelmiszer-szabályozás átláthatóságának növelése és a tudatos vásárlói döntések támogatása – közölte az AM.
Borítókép: ILLUSZTRÁCIÓ: Magyaros ételek a Miskolci Kocsonyfesztiválon 2023-ban (Fotó: Vona Ildikó/ PannonHírnök)
