Az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává.
Magyarország képviselői, a gróf Apponyi Albert vezette magyar delegáció és a szövetségesek 1920. június 4-én írták alá az I. világháborút lezáró békeszerződést Franciaországban. A szerződés kimondta az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását, melynek következményeként Magyarország elvesztette területének kétharmadát, és a magyar lakosság egyharmada került a határokon túlra.
Mire emlékezik a nemzeti összetartozás napja?
A Trianonban megkötött szerződés Magyarország számára inkább diktátum volt, mint békeszerződés, hiszen le kellett mondania Szlovákiáról Csehszlovákia, Horvátországról, Szlovéniáról és a Bánság egy részéről Jugoszlávia, a Bánság másik részéről, Erdélyről és a Partiumról Románia javára, valamint Burgenland Ausztria része lett.
Ugyanakkor a szerződés kimondta az ország függetlenségét is. 35 000 főnyi hadsereg fenntartására jogosította fel Magyarországot, és jóvátétel fizetésére kötelezte a többi vesztes országhoz hasonlóan. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. A velük való összetartozást hangsúlyozza a nemzeti összetartozás napja.
Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, amit a 2010. évi XLV. törvényben rögzítettek.
Borítókép: ILLUSZTRÁCIÓ: Tűzijáték Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján, 2023. augusztus 20-án. Előtérben az Erzsébet híd. MTI/Balogh Zoltán
