Önmagukban nem utalnak közvetlen veszélyre a parajdi sóbánya térségében észlelt mikrorezgések, a jelenség inkább a vízbetörés nyomán kialakult új geológiai viszonyokkal magyarázható – nyilatkozta András József, a Petrozsényi Egyetem bányamérnök professzora pénteken a Maszol.ro hírportálnak.
A szakember szerint az elárasztott sóbánya térségében az elmúlt időszakban mért kisebb szeizmikus rezgések annak a folyamatnak lehetnek a természetes következményei, amely során a sótömeg új egyensúlyi állapotot alakít ki.
A bányamérnök évtizedekkel ezelőtt maga is részt vett olyan kutatásokban, amelyek a parajdi sóbánya egyes üregeinek stabilitását vizsgálták. A korábbi kutatások során olyan speciális rezgésérzékelő rendszereket alkalmaztak, amelyek nemcsak a rezgéseket észlelték, hanem azok eredetét is képesek voltak meghatározni.
Véleménye szerint a napokban tapasztalt mikrorezgések hátterében elsősorban az állhat, hogy a vízbetörés következtében megváltoztak a bányatérségben kialakult feszültségviszonyok.
Volt egy üreg, amelynek egy része a víz hatására átalakult. Az új geometria, az új feszültségeloszlás új egyensúlyi állapotot keres. Ez okozhat bizonyos rezgéseket
– idézte a szakembert a hírportál.
András József szerint a jelenség megértéséhez a kősó különleges fizikai tulajdonságait is figyelembe kell venni.
A kőzetek közötti só rendkívül jól vezeti a rezgéseket, ugyanakkor sajátos módon képes alkalmazkodni a rá ható terheléshez. Egyszerre stabil és rugalmas kőzet, emiatt szerinte előfordulhat, hogy a műszerek olyan rezgéseket is érzékelnek, amelyek távolabbi eredetűek, például kisebb földrengésektől vagy a sótömeg belső átrendeződéséből származnak.
Hangsúlyozta, hogy a felszínen megjelent repedések és süllyedések elsősorban a fedőtalaj rétegeiben alakultak ki, és nem jelentenek automatikusan veszélyt a mélyebben fekvő sótest stabilitására.
Mit jeleznek a mikrorezgések?
A parajdi bányarendszer régebbi kamrái fölött jelentős vastagságú védőréteg maradt, ezért nem valószínű, hogy a most észlelt mikrorezgések egy közelgő nagyméretű beszakadás előjelei lennének – mondta. Leszögezte: véleménye szerint nem kell aggódni amiatt, hogy besüppedés vagy hasonló jelenség következik be.
A szakember szerint ugyanakkor elengedhetetlen a monitoringrendszerek folyamatos működtetése és az adatok elemzése. Csak a mérések alapján lehet pontos képet kapni arról, hogyan reagál a sótömeg a vízbetörést követően kialakult új körülményekre.
A román állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Vállalat (Salrom) a napokban arról számolt be, hogy
a szakemberek kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a sóhegyben, és július 25-27. között a Korond-patak vizének sótartalma is megnőtt. A rá következő napokban ezek intenzitása és gyakorisága csökkent, és a helyszíni vizsgálatok során sem találtak újabb beomlást vagy más, instabilitásra utaló jelet.
A szakemberek figyelemmel kísérik a helyzetet, a szeizmikus adatokat és a geotechnikai, hidrogeológiai és topográfiai mérések eredményeit.
A Salrom a rezgések miatt másodfokú készültségi szint bevezetését javasolta. Hangsúlyozták, hogy megelőző intézkedésről van szó, mely nem írja elő a lakosság kitelepítését.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába 2025 májusában zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a tárnákat. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.
Borítókép: A drónnal 2025. június 18-án készített felvételen a parajdi Só-szoros azon része, ahol betört a víz a parajdi sóbányába a múlt hónapban. A parajdi sóbányát május 6-án zárta le a katasztrófavédelem, miután a heves esőzések nyomán a Korond-patak vize betört a tárnákba. MTI/Kiss Gábor
