Bátka és Hetény mellett Csicsó a harmadik felvidéki település, amellyel február végén a budapesti Duna Palotában ismerkedhettek az érdeklődők. A Csicsói Értéktár első elnökét, Bödők Károlyt kértük, hogy mutassa be a Pálffy, Zichy, Kálnoky nemesi családok birtokaként ismert Csicsót.
– Először 1172-ben említi oklevél Sysou alakban – mesélte Bödők Károly –, amikor Konrád, II. Géza jobbágya a pannonhalmi bencés kolostornak adományozta. 1468-ban a komáromi várhoz tartozott (Alsó és Felső Chychou), majd a Zichy, végül pedig a Kálnoky grófok birtokába került. A 18. század közepétől az alsócsicsói Nagy és Pálffy nemesi családoknak volt itt még birtoka. A 13. századból fennmaradt feljegyzések szerint az itt lakók halászattal foglalkoztak, a 15. században pedig két falu is létezett: Alsó- és Felsőcsicsó. 1630 táján Csicsót Komáromtól Zichy Pál vette bérbe, aki letette a kastély alapjait. 1657-ben aztán Zichy István megvásárolta a birtokot. 1787-ben 110 házat és 714 lakost írtak össze Csicsón. 1861-ben és 1863-ban tűzvész, 1899-ben és 1965-ben árvíz pusztította el a falu házait.
A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye csallóközi járásához tartozott. 1927-ben már két nyelven használatos a neve: Číčov, Csicsó. 1965-ben a megáradt Duna itt szakította át a töltést, az árvíz következtében a faluban sok ház összedőlt. Az újjáépítés során a falu elveszítette régi arculatát, csak néhány hagyományos stílusú épület maradt fenn. A rendszerváltás után a Kálnoky-család visszakapta a kastélyt és 400 hektár földterületet. Kálnoky Alajos gróf felújíttatta, majd beköltözött a kastélyba, azóta már több esküvőt és keresztelőt is tartottak ott.
– A kastélyt – folytatta Bödők Károly – 1657-ben Zichy István kezdte építtetni reneszánsz stílusban, majd négybástyás erődítménnyé alakították, a 18. században barokk, a 19. század második felében neobarokk formát kapott. 1945 után iskolának használták, a rendszerváltást követően a Kálnoky-család visszakapta és helyreállíttatta az épületet. Csicsó nevezetességei a Szűz Mária Mennybevételéről elnevezett római katolikus templom – amit a Zichyek építtettek 1660-ban –, az 1788-ban épült református templom, valamint az 1889-ben elkészült egykori apácakolostor. A falu református kántortanítója, Gáspár Sámuel emlékére pedig 2007-ben emlékszobát rendeztek be.
Már a XXI. században, 2006-ban készült Csicsón a Hét vezér szoborpark. Atilla hun uralkodó fából faragott szobrát 2005-ben avatták fel; 2009 júniusában ismeretlenek gyúlékony anyaggal lelocsolták és felgyújtották, de csak enyhén károsodott. Árpád vezér tölgyfaszobra 2006 augusztusa óta áll a parkban.
Rendezvényekben bővelkedik a település: falunap, hagyományőrző napok, fesztiválok, táncmulatságok, kiállítások, megemlékezések. Nagy hagyománya van az énekkaroknak. A XX. század elejétől működtek kisebb-nagyobb megszakításokkal dalárdák Három község (Kulcsod, Komáromfüss, Csicsó) összefogásával és Bödők Judit vezetésével működik a 2015-ben alakult Gyöngykoszorú népdalkör. Kulturális rendezvényeken lépnek fel, és minden évben a karácsonyi időszakban adventi koncertet is adnak.
– Értékeink a múltunk, melyre építhetjük a jövőt – folytatta Bödők Károly –, Huszár László a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója révén indult útnak a hivatalos értéktári munkánk 2016. március 16-án. A Felvidéki Értéktár Bizottság magalakulása után a Csicsói Értéktár az elsők között jött létre, akkor elnöknek engem kértek fel. Jogi formát kapott az a munka, melyet már korábban elkezdtünk. Nagy Amália a 2000-es évek elejétől gyűjti Csicsó emlékeit. Lakosok elmondása alapján archiválta a falu történetének nagy részét. 2012. december 21-én adtuk ki közösen az első Csicsói Hírmondó helyi lapot, mely azóta negyedévente jelenik meg, 2018 végéig összesen 25 alkalommal. Helytörténeti munkánk Csicsói történetek címmel került kiadásra: 2015-ben az 1965-ös árvíz évfordulójára gyűjtöttük össze a lakosok visszaemlékezéseit „Így emlékezünk az 1965-ös nagy árvízre” címmel. 2016. októberében került bemutatásra a Csicsó öröksége – Tárgyi és szellemi örökségünk, 2017-ben a Mindennapok hősei, 2019. februárjában pedig elkészült a könyvsorozat 4. kötete: Lakodalom van a mi falunkban címmel.
A tárgyi és szellemi emlékek gyűjtése mellett megemlítendő még az a sok munka, mellyel a Csicsói Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda pedagógusai járulnak hozzá ezen értékek, hagyományok tovább örökítéséhez.
– Ez az értékgyűjtő és értékátadó tevékenység Nagy Edit magyar-történelem szakos tanár koordinálásával történik, aki 2018-ban átvette a helyi értéktár elnöki tisztségét. Minden évben március 15-én és október 6-án megrendezésre kerülnek az 1848-49-es szabadságharcról készült emlékműsorok. Ezek forgatókönyvét Nagy Edit tanárnő írja, valamint a darabokat is ő rendezi, melyekben a gyermekek más és más aspektusból mutatják be a történteket. Az iskola diákjai rendszeresen részt vesznek különböző értékgyűjtő rendezvényeken, mint például: Kincskeresők, Négy határon át. Munkájukra legtöbbször aranysávos minősítést kaptak. 2018-ban bekerültek a Lakitelek Népfőiskola Kárpát-medencei hungarikum vetélkedőjének döntőjébe. Csicsó nagyon büszke rájuk – zárta szavait Bödők Károly.
