Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című színjátékát mutatta be október 11-én a Miskolci Nemzeti Színház Szőcs Artur rendezésében.
A művet először 1930 novemberében láthatta a közönség a Vígszínházban. Az 1920-as trianoni diktátum után játszódó darabot akkor óriási ovációval és szűnni nem akaró tapssal fogadta a publikum. A nagy siker valószínűleg a fájdalmasan aktuális téma érzékeny megformálásának köszönhető, hiszen Hunyady a Trianon-problematikát bravúrosan ötvözi a szereplők egyéni sorsával.
Szerelmi háromszög adja a Feketeszárú cseresznye alapcselekményét, ám a helyzetet tovább bonyolítják a politikai játszmák, történelmi események. Helyszín egy magyar település, ami egyetlen pillanat alatt válik szerb településsé.
Az I. világháború vége felé járva nehéz az élet Bácskában. Itt él Irina és Dusán, a szerb házaspár. Egyik éjjel szerenádra ébrednek: a falujukban állomásozó magyar katonák jöttek búcsúzni, mert menniük kell a frontra. Nagy mulatozás kerekedik, közben elindul egy másik szál is. A magyar főbíró, Péterházy Géza figyelmezteti Dusánt: egyik cselédje feljelentette a magyar elöljáróságnál, hogy Szerbiáért imádkozik. Dusán nem tagadja: szerb vér folyik az ereiben, de nem érez ellenszenvet a magyarok iránt. Barátjának nevezi Péterházyt, aki titokban szerelmes Irinába, s kettesben maradván az asszonnyal, virágnyelven szerelmet vall neki. Noha Irina viszontszereti, mégis elutasítja a főbíró érzelmeit.
Két év telik el. A politikai helyzet gyökeresen megváltozik: létrejön Szerbia, a főbírónak át kell adnia hivatalát, s távozni. Irina elmegy hozzá, hogy maradásra bírja. Péterházy ekkor már nyíltan felfedi érzéseit a nő előtt. Megérkezik Dusán, aki – mit sem sejtve – képes lenne akár a saját házába befogadni barátját.
Dusán húgának eljegyzését tartják, amikor a szerb férfi tudomást szerez róla, a hatóság házkutatást készül tartani a főbírónál. Azonnal figyelmeztetni akarja, ahogy korábban az is tette, látva azonban Irina túlzott hálálkodását, nem bír féltékenységével. Az asszony sem tudja tovább leplezni érzelmeit, és rohan szerelméhez. Dusán immár egyértelmű helyzetben találja barátját és feleségét, de ennek ellenére erélyesen elküldi a szerb hivatal embereit, megmentve ezzel a főbírót.
Szerelem, hovatartozás, nemzeti érzelem, becsület, bátorság, ellenségeskedés, a világháború borzalmai, a katonák értelmetlen halált halt sokasága, s még számtalan fontos téma összpontosul egyetlen történetben. A miskolci Kamaraszínházban látható produkció három főszerepét Bodoky Márk (Péterházy Géza főbíró), Lajos András (Dusán) és Czvikker Lilla (Irina) alakítja. Fűzi Attila készített látványos tánckoreográfiát a mulatós jelenetekhez, a talpalávalót pedig a BABRA együttes húzza az előadás alatt. A díszleteket Árvai György, a jelmezeket Szűcs Edit tervezte.
(Nyitókép: Gálos Mihály Samu/ Miskolci Nemzeti Színház)
