A művészi pálya nehezen egyeztethető össze a hatalom iránti elköteleződéssel, a diktatúra alattomos szabályrendszerének tett behódolással.
A huszadik századi magyar történelem egyik legsötétebb korszaka nem engedte, hogy a szolidaritást egész életében vállaló, az elvei mellett következetesen kitartó, magas színészi kvalitású Gombos Katalin sikerre termett tehetsége kibontakozhasson. Az idén kilencven éve született színésznő pályája legfontosabb állomásainak jártunk utána.
Az 1929. február 12-én Bessenyei Ferenchez hasonlóan Hódmezővásárhelyen született Gombos Katalin már gyerekkorában nagy vonzódást mutatott a filmek és a különböző karaktereket megformáló színészek világa iránt. „Gyermekkori képeimet nézve, édesanyám elbeszéléseire emlékezve nagyon élénk, gyors mozgású, táncos lábú, cserfes kislány voltam, de tisztelettudó is. Szerettek a felnőttek” – emlékezett vissza 1982-ben.
Tehetsége hamar kibontakozott, szinte mindenki arra biztatta a családját, hogy ezen a pályán induljon el. Még 18. életévét sem töltötte be, amikor a hódmezővásárhelyi Fekete Sas szállóban mutatkozhatott be színésznőként. Színészi tehetségének híre Somlay Artúrhoz is eljutott, aki azzal kereste fel a szüleit, hogy engedélyt kérjen, hadd szerepelhessen színpadon lányuk.
A teljes cikk ITT olvasható el!
