Fergeteges vígjátékot mutatott be a Miskolci Nemzeti Színház március 29-én Fandl Ferenccel a főszerepben. A cselekmény az egykori Szovjetunióban játszódik, valamikor az 1970-es évek táján.
Főhőse Szemjon Szemjonovics Podszekalnyikov, egy átlagember, aki már egy éve munkanélküli. A feleség gyári keresetéből tengődik a házaspár és az anyós egy bérházi lakásban. Környezete őt látva attól tart, hogy véget akar vetni az életének. Ez adja az ötletet Podszekalnyikovnak az öngyilkossághoz. Búcsúlevelet ír, beszerez egy revolvert, és elhatározza, hogy halálával hívja fel magára a figyelmet. Tervének egyetlen aprócska hibája van: meg kellene halnia.
Szándékának gyorsan híre megy, érkeznek is sorban a haszonleső elvtársak és elvtárnők, akik az öngyilkosságot mind a saját javukra akarják fordítani. Podszekalnyikov, ha már meg akar halni, akkor haljon meg az elnyomott orosz értelmiségért, az ortodox egyházért, vagy éppen Kleopatra Makszimova színésznő iránt érzett szerelme miatt. Mindebből persze fergeteges társadalomszatíra bontakozik ki.
A nevetés garantált, ugyanakkor nagyon mély gondolatokat is hordoz az előadás. Podszekalnyikov értetlenül áll a személye körül kialakult, hirtelen jött népszerűség előtt, közben pedig próbál valamiféle rendszert találni a történésekben. Időnként megáll, önvizsgálatot tart, tépelődik, elgondolkodik a saját élete értelmén és a világ dolgain. Fandl Ferenc a drámai jelenetekben gyönyörű színházi pillanatokkal ajándékozza meg a közönséget.
Szabó Máté rendezése visszarepíti a nézőket a szocializmus időszakába, még korhű bútorokat is keresett a színház a produkció hitelessége érdekében. A korabeli lámpa, fotel, asztal, szék, szőnyeg, sarló és kalapács mellett ismét életre kell a Junoszty tévé és a Szmena fényképezőgép.
A hatás tökéletes. Akik éltek valamennyi időt a szocializmusban, azoknak eszébe jut „A párttal, a néppel egy az utunk”, és a kötelező oroszóra, amelyből csak annyi maradt meg sokaknak, hogy: „Lenyin zsil, Lenyin zsiv, Lenyin bugyet zsity” (Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog).
A – műfaji meghatározása szerint – haláli végjátékot áprilisban hat alkalommal láthatja a közönség, parádés szereposztással. Az előadás megtekintése 14 éven felülieknek ajánlott!
Szereplők, főbb alkotók
Szemjon Szemjonovics Podszekalnyikov
FANDL FERENC
Mása, Maria Lukjanovna
CZVIKKER LILLA
Szerafima Iljinyisna
FAZAKAS JÚLIA
Alekszander Petrovics Kalábuskin
GÁSPÁR TIBOR
Jászai-díjas, Érdemes művész
Arisztarh Dominyikovics Goloscsapov
FARKAS SÁNDOR
Margarita Ivanovna Pereszvetova
PROHÁSZKA FANNI
Kleopatra Makszimova
BARANYI EMMA
Raisza Filipovna
MIKITA DORKA JÚLIA e.h.
Jegor Tyimofejevics
PUSKÁS BALÁZS e.h.
Nyikifor A. Pugacsov
KERESZTES SÁNDOR
Jelpigyij atya
RÁCZ JÁNOS
Viktor Viktorovics
TEGYI KORNÉL
Diakónus
MÁRTON B. ANDRÁS
Oleg
GALUSKA ROLAND
Díszlettervező: KHELL CSÖRSZ Jászai-díjas
Jelmeztervező: FÜZÉR ANNI Jászai-díjas
Zeneszerző: MÁRKOS ALBERT
Dramaturg: PERCZEL ENIKŐ
Rendező: SZABÓ MÁTÉ
(Fotó: Vona Ildikó/ PannonHírnök)
