A Szépművészeti Múzeumban mások mellett kínai agyagkatonákat, William Blake munkásságát, a Magyar Nemzeti Galériában pedig Fényes Adolf és Tihanyi Lajos műveit láthatja a közönség a következő fél évben.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum és tagintézményei főigazgatója hétfőn egy sajtóbeszélgetésen számolt be a következő időszak legfontosabb kiállításairól. Mint kiemelte, a már korábban beharangozott, nagy érdeklődésre számot tartó tárlat, Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái november 27-től tekinthető meg, és jövő májusig lesz nyitva.
„A világ egyik leglátványosabb régészeti anyagát bemutató kiállításon nyomon követhetjük a Csin Birodalom több évszázados felemelkedését a Kr. e. 8-3. század között, és találkozhatunk e kor fontos szertartási tárgyaival és jelképeivel”
– mondta Baán László.
A tárlaton több mint százötven ókori műtárgyat, köztük az első császár agyaghadseregéből tíz eredeti példányt állítanak ki. A Kína első császárának sírját őrző, életnagyságú terrakotta (agyag) katonákat felvonultató hadsereg figuráira 1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek.
A tárlattal párhuzamosan a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban az ázsiai hunokkal vagy hsziung-hukkal ismerkedhet meg a közönség.
Menny és Pokol házassága címmel szeptember 26-tól először láthatja a magyar közönség a költőként is tisztelt William Blake (1757-1827) képzőművészeti alkotásait a Szépművészeti Múzeumban, a londoni Tate múzeummal együttműködésben.
A 2026. január 11-ig látogatható tárlaton a Blake-et inspiráló művészek és kortársai (Henry Fuseli, Benjamin West, John Hamilton Mortimer és J.M.W. Turner) alkotásaival, valamint a magyar művészekre (Szerb Antal, Szabó Lőrinc) kifejtett hatásával is megismerkedhetnek az érdeklődők.
Baán László elmondta, hogy október közepétől a Szépművészeti Múzeum egy hónapon át bemutatja azt a negyven kortárs alkotást, amelyet újonnan vásárolt az intézmény Támogatói Körének adományaiból. December 11-től 2026. március 15-ig korunk egyik legjelentősebb alkotója, Georg Baselitz manierista grafikáit állítják ki a Szépművészetiben.
Két életmű-kiállításnak ad otthont a Nemzeti Galéria
A tagintézmény Magyar Nemzeti Galériában október 10-től Fényes Adolf születésének 80. évfordulója alkalmából láthatóak a művész fő művei, november 20-tól ugyanott Tihanyi Lajos életműkiállítása tekinthető meg.
A főigazgató beszámolt arról is, hogy az Állami Számvevőszék a múzeum 2019 és 2024 közötti több ezer beszerzése közül hetet közbeszerzési szempontból aggályosnak tartott, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult.
Nem vitatjuk, hogy hét műtárgy beszerzése a közbeszerzési eljárás mellőzésével történt, ám a nemzeti jogrendszerbe kötelezően beépített uniós irányelv alkalmazása abszurd
– mondta Baán László, hozzátéve, kérni fogják a magyar állami szervektől, hogy kezdeményezzék a műtárgyak beszerzésére vonatkozó EU-s irányelv felülvizsgálatát.
Mint kifejtette, a 2014 óta érvényes uniós irányelv előírja, hogy a múzeumoknak 220 ezer euró egyedi érték felett a műtárgyak megvásárlását közbeszerzési eljárás keretében kell megvalósítaniuk.
Ezt a nemzetközi múzeumi szakma nem tartja be, mert a műtárgypiac a valóságban a közbeszerzés logikájával éppen ellentétes módon működik: egy adott egyedi műalkotásra nem az eladók, hanem a vevők versenyeztetése folyik.
Baán László szerint a megoldás az lenne, ha a 220 ezer euró feletti műtárgyak beszerzésére hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kellene lefolytatni.
Hozzátette: ha a múzeumok a beszerzéskor betartják a felső plafon feletti összegre vonatkozó uniós irányelvet, nagyon lassú, bürokratikus eljárásba futnak bele, amely egy nem létező versenyt imitál. „Ez nem verseny-, hanem alkuhelyzet” – mutatott rá.
Megjegyezte, hogy nemcsak a Szépművészeti Múzeum, hanem az évről évre jelentős közbeszerzéseket lebonyolító híres európai múzeumok sem folytattak le műtárgypiaci vásárlásaik során egyetlen közbeszerzési eljárást sem az elmúlt tíz év során, és ez igaz a jogkövetésükről, egyben működési forrásaik bőségéről ismert német, francia, holland és skandináv múzeumok által lebonyolított műtárgypiaci beszerzések teljes körére.
Baán László szerint a nyugati múzeumok azért nem kapnak büntetést, mert ott a hatóságok életszerűtlennek tartják az irányelv alkalmazását, és azt figyelmen kívül hagyják.
A főigazgató elmondta, hogy a Szépművészeti Múzeum vásárlás útján az elmúlt öt évben csaknem ezer műtárggyal gyarapította gyűjteményét, ajándékozás útján pedig mintegy 1800 műtárgy került az intézmény gyűjteményébe, több mit 4,5 milliárd forint értékben.
Az ÁSZ összesen hét műtárgy – köztük El Greco, Kádár Béla, Szinyei Merse Pál egy-egy alkotása, valamint Lorenzo és Angelo Di Mariano olasz mesterek Mária-szobra – beszerzését tartotta közbeszerzési szempontból aggályosnak és fordult ezzel kapcsolatosan júniusban jogorvoslati kérelemmel a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.
„A hét műért összesen 1,5-2 milliárd forintot fizettünk ki. A kifogásolt beszerzések közül El Greco Gonzaga Szent Alajos képmása mintegy 600 milliós tétel volt, a többi 80-100 milliós, éppen az összeghatár felett. Az ÁSZ-jelentés még nem zárult le, ugyanakkor néhány héten belül megszületik a döntés, ami minden bizonnyal az lesz, hogy bírságot leszünk kénytelenek fizetni” – szögezte le Baán László.
Borítókép: Az Agyagkatonák – az első kínai császár halhatatlan őrei című kiállítás a sajtóbejárás napján a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2023. május 25-én. MTI/Rosta Tibor
