A magyar árak elhagyták a varsói, pozsonyi és zágrábi szinteket, de messze vannak a bécsi, berlini vagy prágai négyzetméteráraktól.
Az idei első negyedévben 2020-hoz képest több mint 20 százalékkal több tranzakcióra került sor, de 2019-hez képest is 7 százalékos volt a növekedés.
A Duna House tranzakciós adatai alapján idén egy fővárosi I. kerületi, 404 négyzetméteres ház volt a legdrágább lakóingatlan, amelyet 700 millió forintért vásároltak meg.
A kereslethangsúlyos piacon további áremelkedés várható, általánosságban 5-10 százalékos, lokációtól és lakástípustól függően eltérő mértékben.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: a friss adatok alapján valószínűsíthető, hogy 2022 a zöld otthonok és az új lakóingatlanok éve lesz.
A Cordia három fejlesztés részeként az év végén több mint 300 otthonnal bővíti lakáskínálatát, amelyben ezáltal már több mint 800 lakás érhető el.
A társaság tájékoztatója szerint üzleti tevékenységének fókuszában magyarországi, Budapesten kívüli, kiskereskedelmi ingatlanok és részben magyarországi ipari ingatlanok bérbeadása áll.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első negyedévben 17 százalékos, míg a második három hónapban egyharmados forgalomnövekedés látszik, a tavalyi év hasonló időszakával összevetve.
A Duna House becslése szerint idén decemberben is megközelítheti, vagy átlépheti az adásvételek száma a 10 ezres határt.
A koronavírus okozta ingatlanpiaci változások legnagyobb vesztese Budapest volt, tavaly az eladott lakások összértéke 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
2018 első negyedévétől az ingatlanbefektető többségi részvényese az amerikai Starwood Capital befektetési alap.
Az IFK elnöke szerint a piac kezd felpörögni, jövőre az 1,5-1,7 milliárd eurót is elérheti az ingatlanbefektetések értéke.
