Pannonhírnök

Kétezer éves érintetlen sírokat találtak Egyiptom földközi-tengeri partvidékén

Bizánci korból származó temetkezési helyet és egy város romjait fedezték fel régészek a napokban Egyiptom partjainál. Az érintetlen sírokban emberi maradványokat, agyagedényeket és aranytárgyakat találtak.
Régészek Egyiptom

Az elmúlt napok egyik legjelentősebb egyiptomi régészeti felfedezése történt a Földközi-tenger partján, Marina El-Alamein lelőhelyén, ahol egyiptomi régészek tizennyolc, közel 2000 éves sírt tártak fel.

Szakemberek szerint a lelőhely az ókori Leukaszpisz (Leukaspis) kikötővároshoz tartozhatott, amely a hellén és a bizánci korszak között virágzott. A területet először 1986-ban fedezték fel útépítési munkák során, és az új feltárással a Marina El-Alameinben ismert sírok száma 44-re emelkedett.

 

Érintetlen sírok a tengerparton

 

Különösen értékes a mostani leletegyüttes, mivel több sírkamrát az eredeti kőzáró lapjaival lezárva találtak meg. Ez arra utal, hogy a sírok csaknem két évezreden át érintetlenek maradtak, és a bennük lévő tárgyak, emberi maradványok eredeti helyzetükben maradtak fenn. Segítségükkel a kutatók rekonstruálhatják a görög–római kori egyiptomi temetkezési szokásokat, vallási hiedelmeket és a tengerparti városok lakóinak mindennapi életét. Egyiptomban rendkívül ritkák az érintetlen sírok. A legtöbb temetkezési helyet már az ókorban kifosztották.

A most megtalált leletek közül a legfontosabbak:

  • egy 2,5 méter hosszú gránit szarkofág, amelynek fedele még mindig a helyén volt,
  • emberi csontvázak,
  • épségben fennmaradt kerámiaedények, amforák,
  • mészkőből készült oltárok és temetkezési tárgyak,
  • 24 arany „nyelv”, melyeket az elhunytak szájába helyeztek a rituális temetkezés során.

 

Az úgynevezett arany nyelvek fontos elemei voltak a temetésnek, ugyanis az egyiptomi hitvilág szerint ezek tették lehetővé, hogy a halott beszélni tudjon a túlvilágon az istenek ítélőszéke előtt.

 

Egyiptom még mindig tartogat meglepetést

 

Az érintetlen sírok felfedezésével egy időben a Dakhla-oázisban egy jól megtervezett bizánci kori település maradványait is feltárták. A város utcahálózattal, lakóházakkal, templommal és védművekkel rendelkezett, ami arra utal, hogy a sivatag belsejében is fejlett városi élet folyt a Kr. u. 4. században.

 


Borítókép: Egyiptomi régészek feltárás közben Marina El-Alamein lelőhelyén 2026. júliusban (Kép forrása: derechadiario.com)

MEGOSZTÁS
Facebook
Twitter
LinkedIn
További cikkek