Pannonhírnök
Keresés
Close this search box.

Cyrano zárta a nagyszínházi bemutatók sorát Miskolcon

Edmond Rostand színműve Cyrano de Bergerac az önzetlen, igazi szerelem drámája,

Szinte mindenki ismeri a méretes orrú, párbajban és szócsatákban verhetetlen nemes lelkű lovag, Cyrano de Bergerac történetét. Március 22-én, pénteken tartották az idei évad utolsó nagyszínpadi bemutatóját a Miskolci Nemzeti Színházban.

Edmond Rostand színműve az önzetlen, igazi szerelem drámája, amelyet most Keszég László állított színpadra. A díszleteket Cziegler Balázs, a jelmezeket Berzsenyi Krisztina tervezte. A cselekmény központi szála egy különös szerelmi háromszög, melyben Cyrano (Harsányi Attila) és a szép kadét, Christian (Bodoky Márk) ugyanazért a hölgyért, Roxánért (Czakó Julianna) rajonganak.

 

Jelenet az előadásból: (b-j) Lajos András, Horváth Alexandra, Kokics Péter, Harsányi Attila és Varga Zoltán, háttérben a Miskolci Nemzeti Színház kórusával (Fotó: Vona Ildikó/ PTV)

 

Cyrano végre rászánná magát, hogy szerelmét felfedje, ehelyett azonban Roxán vallja be neki a jóképű Christian iránt érzett vonzódását. Cyrano nem áll a szerelmesek útjába. Sőt, segít nekik. Mivel Christian nem a szavak embere, ezért megírja helyette a szerelmes leveleket, és szintén ő udvarol a nőnek, annak ablaka alatt. Roxán boldogan mond igent a szép ifjúnak, és akár happy and is lehetetne a történet vége. A tragikus végkifejlet viszont bekövetkezik, kihangsúlyozván a mondanivaló egyik igen fontos gondolatát: az elmulasztott lehetőségek és pillanatok nem hozhatók vissza.

 

Czakó Julianna Roxán szerepében (Fotó: Gálos Mihály Samu/ Miskolci Nemzeti Színház)

 

Keszég László szerint rendkívül virtuóz színészi játékra van szükség. – Számomra rendezőként nagyobb kihívást jelent ez a darab, mintha egy avantgard abszurddal dolgoznék. El kell hitetnem a színészekkel, akik elszoktak már az ilyen típusú verses szövegektől, hogy a rímek mögött rengeteg játszható helyzet van. Az emberi lélek bugyrait mélyen feltáró előadás ez, amelynek központja egy szerelmi háromszög. A titkok, hazugságok, tragikus félreértések vezetnek a fájdalmas és mégis felemelő eseményekhez.

A címszerepben Harsányi Attilát láthatja a közönség. – Cyrano hajthatatlanul, megtörhetetlenül becsületes. Az utolsó pillanatáig az igazságtalanság, a hazugság, a korrupció ellen küzd karddal vagy a szavak fegyverével – elemzi a karaktert Harsányi Attila. – Soha nem köt kompromisszumot, mindenben valami nagyobb célt keres, még a szerelemben is: Roxánon túl magába az érzésbe, a szerelembe szerelmes. Nem hiszem, hogy lehet így létezni, de a színpadon jó látni valakit, aki ideálként állhat előttünk: aki kimondja, amit gondol, akkor, amikor mi hallgatnánk, aki leleplezi a hazugságot, amikor mi inkább meglapulnánk, aki nem alkuszik meg akkor sem, amikor mi azzal takaróznánk, hogy minden rosszat csak mások érdekében tettünk. Mi is szeretnénk sokszor ilyenek lenni, keressük a hasonlóságot Cyranoval, és ha találunk, az megnyugtat minket, hogy mégse vagyunk hazugok, kétszínűek. De közben mégis örülünk, hogy nem nekünk kell mindezt végig csinálni, mert mi bizony nem tudnánk. Ez egy szép mese arról, hogy milyen lehetne az élet, ha így is lehetne élni – mondja a színművész.

 

Jelenet az előadásból: (b-j) Bodoky Márk (Christian) és Harsányi Attila (Cyrano) (Fotó: Vona Ildikó/ PTV)

 

Roxánt Czakó Julianna alakítja, aki szerint sokkal kötöttebb, kevésbé szabad érzetű egy ilyen típusú verses szöveggel dolgozni. – Egy idő után el kellett felejteni azt, hogy ez a szöveg versben íródott és helyette a történet drámaiságára fókuszálni – magyarázza. A karakter kapcsán hozzáteszi, Roxán jelleme rendkívül határozott és letisztult, az őt érő hatások, és az események pedig hihetetlenül gazdaggá teszik ezt a szerepet. – Sok örömet szerzett nekem ez a feladat is, mert Roxánt hajlamosak számomra kevésbé érdekes módon ábrázolni. Így viszont teljesen tiszta lappal indíthattam és nem kellett semmiféle elvárásnak megfelelni, csak a rendezőnek és a partnereknek. Remélem, hogy ez látszani is fog majd a szerep megformálásában. Mivel ez a nő rendkívül intelligens, érzékeny és mindig képes kívülről szemlélni mindazt, ami vele történik. Ennek a legjobb példáját látjuk híressé vált mondatában: „Egyet szerettem és kétszer vesztettem el”– zárta szavait a színművésznő.

 

A versek szerelmesei: (b-j) Molnár Anna, Kerekes Valéria, Kincses Károly és Keresztes Sándor (Fotó: Vona Ildikó/ PTV)

 

Cyrano de Bergerac valós személy volt, akinek legendás élete megihlette Edmond Rostandot. Az önzetlen szerelem drámájából készült miskolci előadás pedig már a péntek esti premieren nagy sikert aratott a nézők körében.

(Fotó: Vona Ildikó/ PTV, Gálos Mihály Samu/ Miskolci Nemzeti Színház)

További cikkek