Munkaerőpiaci, kereseti és több más statisztikai adat is megjelenik a következő héten, közöttük az ipari termelői árak májusi adatai.
Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a foglalkoztatottság és munkanélküliség március-május közötti gördülő negyedéves adatait. Ebben a periódusban az előzőnél jobban érvényesül a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozó intézkedések gazdasági hatása. Az előző, február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 174 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt. A február-áprilisi periódusban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 1,2 százalékkal, 56 ezerrel alacsonyabb, 4 millió 436 ezer volt. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,6 százalékponttal 69,2 százalékra csökkent. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók és a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma egyaránt 21 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 14 ezerrel csökkent.
Áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer volt, az előző hónaphoz képest 73 ezerrel kevesebb, míg a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya ugyanezen időszak alatt 1,1 százalékponttal, 68,1 százalékra csökkent.
Kedden az ipari termelői árak májusi alakulását és a keresetek január-áprilisi statisztikáját publikálja a KSH. Áprilisban a belföldi termelői árak átlagosan 0,9 százalékkal csökkentek, az ipari exportértékesítés árai 6,1 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel azelőtt. Az ipari termelői árak együttesen 3,7 százalékkal meghaladták az előző év azonos időszakáét. Az árak alakulását befolyásolták a koronavírus-járvány következtében megváltozott gazdasági folyamatok, amelyek hatása a pénz- és árupiacokon (többek között a forint árfolyamváltozásában, illetve a nyers- és alapanyagok világpiaci árában) is érezhető volt, fűzte hozzá a jelentésben a KSH.
Márciusban a bruttó átlagkereset 400 400 forint volt, 9,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben a bruttó és a nettó átlagkereset is 9,1 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, 384 200, illetve 255 500 forintra. A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak első negyedévi, 4,3 százalékos növekedése mellett. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették, így hatása az adatokban csupán részlegesen jelenik meg – tette hozzá a KSH.
Szerdán a kormányzati szektor idei első negyedéves egyenlegének adatait teszik közzé. A kormányzati szektor hiánya 958 milliárd forint, a GDP 2,0 százaléka volt 2019-ben. Az egyenleg 2018-hoz viszonyítva GDP-arányosan 0,1 százalékponttal lett kedvezőbb.
A bevételek 1594 milliárd forinttal, 8,4 százalékkal nőttek. A legnagyobb összeggel, 677 milliárd forinttal, 8,6 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 397 milliárd forintot, 9,6 százalékot ért el az áfabevétel emelkedése. A kiadások 1635 milliárd forinttal, 8,2 százalékkal nőttek. A bővülés a bruttó állóeszköz-felhalmozás esetében 305 milliárd forint (12,2 százalék), a folyó termelőfelhasználást illetően 396 milliárd forint (11,6 százalék) volt. Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
Csütörtökön a külkereskedelmi termékforgalom áprilisi részletes adatait jelenteti meg a KSH. A június 9-én kiadott első becslés szerint áprilisban az euróban számolt export 37,9 százalékkal, az import 28,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A külkereskedelemi mérleg 611 millió euró deficittel zárta a hónapot, 840 millió euróval romlott az importnak az exportnál kisebb csökkenése miatt. A koronavírus-járvány hatására a termék-külkereskedelmi forgalom mindkét irányában jelentős visszaesés figyelhető meg a megelőző év azonos időszakához képest – fűzte hozzá a KSH.
